Amikor a rendszerváltozás hajnalán megakadályoztam a romhalmazzá vált váci zsinagóga lebontását, és saját pénzemből megvásároltam a romtöredéket, magam sem tudtam, mit fogok kezdeni vele. Viszont kötelezett zsinagógaépítő felmenőim emléke, akiket intézményesen kiirtottak a történelmi Magyarország területén, és akik két zsinagóga építésében is oroszlánrészt vállaltak. Az ő emlékezetük inspirált arra, hogy a kommunizmus alatt a váci városi tanács birtokába került, az összedőlés határán álló, lebontásra szánt épület romjait megvásároljam.
Többeknek fájt a foga a városközpontban lévő zsinagóga igencsak értékes telkére. Mivel a sajtó nyilvánosságát vettem igénybe, visszavonták a lebontási határozatot, és helyt adtak vételi szándékomnak, és több tárgyalást követően végre megvásároltam a romos ingatlant.
A vásárlást követően két hatósági felszólítást kaptam, amelyek tanúsága szerint harminc napon belül köteles vagyok megszüntetni a romos épület állapotát, mert a szomszédos óvoda udvarára átesnek a téglatörmelékek, amelyek veszélyeztetik a gyerekek életét, testi épségét – ellenkező esetben hatósági kényszerbontást rendelnek el saját költségemen. A vételár több mint ötszörösét költöttem az omladozó falak szakszerű lehálózására.
Az első időkben még finanszíroztam a különböző építészeti feltárások és restaurálási tervek elkészítésének díjait, beindítottam a romok eltakarítását és elkezdtem vállalkozókat keresni az építkezéshez, mert sikerült kisebb forrásokat szereznem a Mazsihisz és a váci polgármesteri hivatal révén.
Fordulat 1995. április 25-én következett be, amikor megalakítottam a holokauszt idején megszüntetett Váci Zsidó Hitközséget, és visszaadtam jogos tulajdonába az elvett romos épületet. A Mazsihisz korabeli vezetősége először nem akarta hitközségünket befogadni a romos épülettel tagjai sorába, de később sikerült a közgyűlést meggyőzni korábbi véleményének megváltoztatására.
A döntő fordulat az épület történetében az első Orbán-kormány idején, 1998-ban következett be. A műemlékvédelmi hatóság kérelmemre a kormányrendelet előírásának megfelelően végleg megtiltotta az 1864-ben épített épület lebontását, és megerősítette műemléki védnökség alá helyezését. A kormány a műemlékvédelmi hatóságon keresztül kinyilvánította az épület eredeti állapotában való felújításának szükségszerűségét, az azt követő felújítások vezetésére pedig személyes megbízást kaptam mint a hitközség megválasztott elnöke.
A felújítási projekt 2000. január 1-jén, a váci zsinagóga megmentése néven indult el Wirth Péter és Benkő Ágnes építész párossal, akikkel a felújítás ütemét hat szakaszra osztottuk fel.
Eddig küzdelmes huszonkét év áll mögöttünk. Sajnos volt olyan időszak is, hogy négy-öt évig nem kaptunk jelentős támogatást, csupán kisebb összegeket a Mazsihisztől, illetve némi önkormányzati forrásból tudtuk az addig felújított épületrészek állagmegóvását fenntartani. Politikai vetésforgók jöttek-mentek, mígnem a polgári kormány áttekintette hitközségünk helyzetét, és végül érdemi segítséget kaptunk. Harrach Péter és Rétvári Bence országgyűlési képviselők közvetlen odafigyelése sokat segített. Pályázataink során az elnyert forrásokból olyan beruházásokat valósítottunk meg, mint az épület tetőzetének teljes újjáépítése, csapadékvíz-elvezetése, szigetelése, nyílászárók rendbetétele, díszpark létesítése, valamint az ingatlan díszkivilágítása.
Hátravan még a mennyezeti freskók felfestése, amire az építési engedély a napokban érkezett meg a műemléki hatóságtól, ez lesz a felújítás hatodik, befejező része.
Vác polgármesterei politikai hovatartozásuktól függetlenül, lehetőségük szerint szerény forrásokkal támogatták a felújítási munkálatokat. Ezeknek az apróbb segítségeknek köszönhetően lehetett átvészelni azokat az időszakokat, amikor négy-öt évig nem érkezett jelentősebb támogatás. Sajnos a jelenleg regnáló szivárványszínű önkormányzat még komoly kárt is okozott az épületben azzal, hogy a jogelődje által jóváhagyott, a tetőfedési munkák költségéhez elnyert önkormányzati hozzájárulási összeg átutalását megtagadta. Ebből kifolyólag komoly beázási károk keletkeztek, az épület belső boltívét újra javítani kellett.
Magyarország kormánya segítségével végül eljutottunk idáig. Az épület most már alkalmas a hitélet zavartalan folytatására, kulturális, turisztikai jellegű rendezvények, konferenciák megrendezésére. Mindezen támogatásokért a Váci Zsidó Hitközség nevében ezúton mondok köszönetet Magyarország kormányának.
A szerző a Váci Zsidó Hitközség elnöke
Borítókép: Éjszakai fotó a váci zsinagógáról (Forrás: Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke)
