A hallgatói létszám mellett a területi eloszlás is fontos, hiszen gyakran hangoztatott kritika, hogy az ország vízfejű, tehát Budapest elszívja a vidéki értelmiséget. Ezzel kapcsolatban is ért el sikereket a kormányzat, ugyanis egyes vidéki egyetemek növelték hallgatói létszámukat. Például a tavalyi adathoz képest a Nyíregyházi Egyetemen a felvett hallgatók aránya 18 százalékkal emelkedett, akárcsak a Kecskeméti Egyetemen, ahol ugyanekkora arányú létszámnövekedés ment végbe. Az Óbudai Egyetem kaposvári és salgótarjáni telephelyein is emelkedett a képzések iránti érdeklődés, ezzel is erősítve a vidéki Magyarország megtartóképességét.

A világ élvonalában a magyar felsőoktatás

A magyar felsőoktatás európai szintű versenyképesség szempontjából is jól teljesít. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a Times Higher Education (THE) idei, a világ 28 ezer felsőoktatási intézményét vizsgáló rangsora szerint tizenegy magyar – köztük nem egy vidéki – egyetem tartozik a legjobb öt százalékhoz. Ezzel a hazai hallgatók kétharmada nemcsak európai, hanem világszinten (!) is versenyképes egyetemen folytatja jelenleg tanulmányait. Hazai viszonylatban pedig látható, hogy minden területen (2-3 ponttal) emelkedtek a ponthatárok az idei évben, tehát a hallgatók egyre jobb tanulmányi teljesítménnyel jelentkeznek a felsőoktatásba.

Példaként említhető a modellváltó Állatorvostudományi Egyetem, ahol a magyar nyelvű állatorvosképzésre hatszoros túljelentkezés mellett 189 hallgató jutott be a rekordponthatár ellenére. A modellváltó egyetemek népszerűségét az is mutatja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a fiatalok kétharmada a modellt váltott egyetemeket választja. Az európai versenyképességgel kapcsolatban az idegen nyelvű képzésekre is érdemes figyelmet fordítani, hiszen az ellenzék ezen a téren is kifogásolta a kormányzat teljesítményét. Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szavai szerint az induló képzések között összesen 123 idegen nyelvű szerepel, amelyek többsége angol, de lesznek köztük német nyelvűek is. Eközben a külföldi diákok száma 65 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest, ezzel a hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók 15 százaléka külföldi. Mindebből látható, hogy a magyar felsőoktatás világszinten magas színvonalú, ezáltal komoly vonzáserővel bír a külföldi hallgatók számára, akiknek gazdag idegennyelvű kínálatot biztosít.

Példátlan forrásbővülés

A 2010-es választási győzelme után a Fidesz–KDNP úgy vette át a felsőoktatást, hogy az OECD adatai szerint Magyarország a GDP 0,8 százalékát költötte felsőoktatásra. Idén azonban a kormányzat a GDP két százalékát szánja erre a célra, ami mintegy valamivel több mint ezermilliárd forintot jelent. Ez nemcsak a magyar történelemben példa nélküli, hanem egész Európában is kivételes. Jó összehasonlítási alap a baloldali nyilvánosságban rendszeresen pozitív példaként emlegetett Finnország, amely az OECD adatai alapján 2011 óta a GDP egyre alacsonyabb százalékát költi felsőoktatásra, hiszen a 2011-es 1,8 százalékról 2018-ra a GDP 1,4 százalékára csökkent ez a kiadási tétel.

Folyamatosak a beruházások

A kormányzat komoly infrastrukturális fejlesztéseket is tervez, hiszen az Óbudai Egyetem és az Andrássy Gyula Német Egyetem campusának bővítése mellett az Állatorvos-tudományi Egyetem fejlesztése is a startvonalhoz érkezett. Több intézmény, így a BME Tudományos és Innovációs Parkjának vagy éppen a Szegedi Tudományegyetemen Magatartástudományi Intézet és a Fogorvostudományi Kar infrastruktúrájának fejlesztése már folyamatban van. Emellett egyes egyetemek többletforrásukhoz jutnak idén, például az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is.

A növekvő albérletárak ellensúlyozása érdekében a kormányzat 2016 és 2023 között nyolcezer új férőhelyet hoz létre, miközben 30 ezer kollégiumi férőhelyet újítanak fel. A program jól halad, hiszen csak az elmúlt másfél év során több ezer kollégiumi férőhely került felújításra, például a Táncművészeti Egyetem is jelentős forrásokat kapott kollégiumfejlesztésre. Ezen a ponton érdemes utalni arra, hogy a balliberális kormányok idején előnytelen PPP-szerződések súlyos adósságba keverték a kollégiumokat. Az Orbán-kormány az első intézkedései között váltotta ki az eladósodó intézményeket.

Szélesedik az egyetemi autonómia

Az ellenzék a Színház- és Filmművészeti Egyetem politikamentesítése óta rendre a nagyobb autonómia igényét fogalmazta meg – ezzel is védve a tudományos életben kialakított politikai állásait. A kormányzat júliusban az egyetemi felvételi eljárás megújítása mellett döntött. Csák János miniszter rámutatott, hogy a változtatások mögött az egyetemi autonómia növelése a cél. Az egyetemek ennek révén nagyobb szabadságot kapnak a hallgatók kiválasztásában, valamint a képzési és a nyelvi követelmények meghatározásában. Más szavakkal e téren is nyitott kapukon kopogtat az ellenzék, hiszen követeléseik (ahogy az eddigiek során kiderült) minden alapot nélkülöznek.

Magyarország nem rendelkezik kiterjedt nyersanyagforrásokkal, éppen ezért helyesen vélik úgy a döntéshozók, hogy a tudás az ország versenyképességének záloga. A tárgyalt reformok, beruházások és fejlesztések pedig mind azt a célt szolgálják, hogy Magyarország ne csak a gazdaság, hanem a kultúra terén is vezető szerepre tegyen szert. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora fogalmazta meg legjobban a kormányzat célját, miszerint ne csak diplomásokat képezzenek, hanem értelmiségieket is.

Bozsonyi Károly kutatási tanácsadó, Tóth Erik kutatási igazgatóhelyettes, Alapjogokért Központ

Borítókép: Csoportképet készítő végzett hallgatók a Debreceni Egyetemen. A 2019–20-as tanévben 14 karon 2500-an fejezték be tanulmányaikat (Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)