időjárás 12°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo

Sikeresek a felsőoktatási reformok

Bozsonyi Károly–Tóth Erik
2022.09.22. 17:41 2022.09.26. 08:14
Sikeresek a felsőoktatási reformok

Az elmúlt években a baloldali pártok többször kritizálták a kormányzat felsőoktatási politikáját, de alternatíváikat csak skandalumok szintjén fogalmazták meg. Miközben a baloldal kormányzása alatt bevezette volna a tandíjat és alacsonyan tartotta a kormányzati ráfordításokat, ők követelnek mindenki számára ingyenes felsőoktatást, európai szintű versenyképességet, több idegennyelvű képzést és a felsőoktatáshoz való könnyebb hozzáférhetőséget. Az alábbiakban adatokkal alátámasztva mutatunk rá „követeléseik” álságos voltára, bemutatva a 2010 óta megvalósult eredményeket.

 

Emelkedett a felvételt nyert diákok száma

A Felvi.hu adatai szerint 73 859 diák nyert felvétel idén, tehát a közel százezer jelentkező majdnem háromnegyede jutott be valamelyik felsőoktatási intézménybe. A kormányzat 2019-ben hirdette meg a felsőoktatás átalakítását, ezért a reformokat követő első év (2020) adatait használjuk viszonyítási pontként. Akkor mintegy 68 203 hallgató nyert felvételt, tehát a 2022-es adat körülbelül nyolcszázalékos bővülést hozott a reformsorozat előtti adathoz képest. Amennyiben a fontos ágazatokra koncentrálunk, akkor elmondható, hogy a felvételt nyert diákok  létszáma mindenhol emelkedett, ugyanis az agrárképzésben 25 százalékkal, a műszaki területen 16 százalékkal, sportképzésben 22 százalékkal, az orvosi területen pedig 14 százalékkal több gólya kezdheti meg tanulmányait idén, mint két évvel korábban.

Összességében – ahogy Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke is kiemelte – a modellváltást megelőző utolsó évhez képest minden területen nőtt a jelentkezések száma. Ezek az adatok már csak azért is jelentős sikerről árulkodnak, mert demográfiai szempontból Magyarország elöregedő korfával rendelkezik, tehát évről évre egyre kevesebb diákra készülhetnek a felsőoktatási intézmények. Mindazonáltal az állami ösztöndíjas és önköltséges helyek eloszlását is meg kell említeni, hiszen a baloldal egyik kritikai pontja a felsőoktatás „hozzáférhetősége” volt. Ennek kapcsán elmondható, hogy a felvételt nyert gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait, tehát kifejezetten magas azok aránya, akik ingyen tanulhatnak Magyarországon. Az eddig bemutatott adatok erősen ellentmondanak az ellenzéki pártok kommunikációjának, hiszen mind létszámban, mind állami ösztöndíjas férőhelyek tekintetében kifejezetten előnyösek a magyar adatok.

A hallgatói létszám mellett a területi eloszlás is fontos, hiszen gyakran hangoztatott kritika, hogy az ország vízfejű, tehát Budapest elszívja a vidéki értelmiséget. Ezzel kapcsolatban is ért el sikereket a kormányzat, ugyanis egyes vidéki egyetemek növelték hallgatói létszámukat. Például a tavalyi adathoz képest a Nyíregyházi Egyetemen a felvett hallgatók aránya 18 százalékkal emelkedett, akárcsak a Kecskeméti Egyetemen, ahol ugyanekkora arányú létszámnövekedés ment végbe. Az Óbudai Egyetem kaposvári és salgótarjáni telephelyein is emelkedett a képzések iránti érdeklődés, ezzel is erősítve a vidéki Magyarország megtartóképességét.

A világ élvonalában a magyar felsőoktatás

A magyar felsőoktatás európai szintű versenyképesség szempontjából is jól teljesít. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a Times Higher Education (THE) idei, a világ 28 ezer felsőoktatási intézményét vizsgáló rangsora szerint tizenegy magyar – köztük nem egy vidéki – egyetem tartozik a legjobb öt százalékhoz. Ezzel a hazai hallgatók kétharmada nemcsak európai, hanem világszinten (!) is versenyképes egyetemen folytatja jelenleg tanulmányait. Hazai viszonylatban pedig látható, hogy minden területen (2-3 ponttal) emelkedtek a ponthatárok az idei évben, tehát a hallgatók egyre jobb tanulmányi teljesítménnyel jelentkeznek a felsőoktatásba.

Példaként említhető a modellváltó Állatorvostudományi Egyetem, ahol a magyar nyelvű állatorvosképzésre hatszoros túljelentkezés mellett 189 hallgató jutott be a rekordponthatár ellenére. A modellváltó egyetemek népszerűségét az is mutatja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a fiatalok kétharmada a modellt váltott egyetemeket választja. Az európai versenyképességgel kapcsolatban az idegen nyelvű képzésekre is érdemes figyelmet fordítani, hiszen az ellenzék ezen a téren is kifogásolta a kormányzat teljesítményét. Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szavai szerint az induló képzések között összesen 123 idegen nyelvű szerepel, amelyek többsége angol, de lesznek köztük német nyelvűek is. Eközben a külföldi diákok száma 65 százalékkal emelkedett 2013-hoz képest, ezzel a hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók 15 százaléka külföldi. Mindebből látható, hogy a magyar felsőoktatás világszinten magas színvonalú, ezáltal komoly vonzáserővel bír a külföldi hallgatók számára, akiknek gazdag idegennyelvű kínálatot biztosít.

Példátlan forrásbővülés

A 2010-es választási győzelme után a Fidesz–KDNP úgy vette át a felsőoktatást, hogy az OECD adatai szerint Magyarország a GDP 0,8 százalékát költötte felsőoktatásra. Idén azonban a kormányzat a GDP két százalékát szánja erre a célra, ami mintegy valamivel több mint ezermilliárd forintot jelent. Ez nemcsak a magyar történelemben példa nélküli, hanem egész Európában is kivételes. Jó összehasonlítási alap a baloldali nyilvánosságban rendszeresen pozitív példaként emlegetett Finnország, amely az OECD adatai alapján 2011 óta a GDP egyre alacsonyabb százalékát költi felsőoktatásra, hiszen a 2011-es 1,8 százalékról 2018-ra a GDP 1,4 százalékára csökkent ez a kiadási tétel.

Folyamatosak a beruházások

A kormányzat komoly infrastrukturális fejlesztéseket is tervez, hiszen az Óbudai Egyetem és az Andrássy Gyula Német Egyetem campusának bővítése mellett az Állatorvos-tudományi Egyetem fejlesztése is a startvonalhoz érkezett. Több intézmény, így a BME Tudományos és Innovációs Parkjának vagy éppen a Szegedi Tudományegyetemen Magatartástudományi Intézet és a Fogorvostudományi Kar infrastruktúrájának fejlesztése már folyamatban van. Emellett egyes egyetemek többletforrásukhoz jutnak idén, például az Óbudai Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is.

A növekvő albérletárak ellensúlyozása érdekében a kormányzat 2016 és 2023 között nyolcezer új férőhelyet hoz létre, miközben 30 ezer kollégiumi férőhelyet újítanak fel. A program jól halad, hiszen csak az elmúlt másfél év során több ezer kollégiumi férőhely került felújításra, például a Táncművészeti Egyetem is jelentős forrásokat kapott kollégiumfejlesztésre. Ezen a ponton érdemes utalni arra, hogy a balliberális kormányok idején előnytelen PPP-szerződések súlyos adósságba keverték a kollégiumokat. Az Orbán-kormány az első intézkedései között váltotta ki az eladósodó intézményeket.

Szélesedik az egyetemi autonómia

Az ellenzék a Színház- és Filmművészeti Egyetem politikamentesítése óta rendre a nagyobb autonómia igényét fogalmazta meg – ezzel is védve a tudományos életben kialakított politikai állásait. A kormányzat júliusban az egyetemi felvételi eljárás megújítása mellett döntött. Csák János miniszter rámutatott, hogy a változtatások mögött az egyetemi autonómia növelése a cél. Az egyetemek ennek révén nagyobb szabadságot kapnak a hallgatók kiválasztásában, valamint a képzési és a nyelvi követelmények meghatározásában. Más szavakkal e téren is nyitott kapukon kopogtat az ellenzék, hiszen követeléseik (ahogy az eddigiek során kiderült) minden alapot nélkülöznek.

Magyarország nem rendelkezik kiterjedt nyersanyagforrásokkal, éppen ezért helyesen vélik úgy a döntéshozók, hogy a tudás az ország versenyképességének záloga. A tárgyalt reformok, beruházások és fejlesztések pedig mind azt a célt szolgálják, hogy Magyarország ne csak a gazdaság, hanem a kultúra terén is vezető szerepre tegyen szert. Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora fogalmazta meg legjobban a kormányzat célját, miszerint ne csak diplomásokat képezzenek, hanem értelmiségieket is.

Bozsonyi Károly kutatási tanácsadó, Tóth Erik kutatási igazgatóhelyettes, Alapjogokért Központ

Borítókép: Csoportképet készítő végzett hallgatók a Debreceni Egyetemen. A 2019–20-as tanévben 14 karon 2500-an fejezték be tanulmányaikat (Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.