Tehát Putyin nemcsak egy ember, nemcsak a világ legnagyobb országának vezetője, hanem még félelmei is lehetnek, amelyeket érdemes figyelembe venni. Bámulatos! Végre valaki, akihez – ha kicsit megkésve is – eljutottak az orosz elnök tavaly decemberi szavai, amikor ezekről a bizonyos félelmeiről beszélt, és biztonsági garanciákat követelt az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Oroszország felé. Akkor a Nyugat egy vállrándítással elintézte a dolgot. Úgy tettek, mintha nem hallanák, amit mond. Vagy nem fognák föl: Putyin nem óhajtja elfogadni, hogy egy, az orosz birodalom egykori területeiből összepuzzle-ozott ország, benne sok millió orosszal egy velük ellenséges katonai szövetség tagja legyen, területére támadó rakétarendszereket, NATO-bázisokat telepítsenek Moszkvától karnyújtásnyira. Addig a magas polcig, ahol a Nyugat vezetői ülnek, nem szokott elhallatszani, ha másoknak biztonsági igényeik vannak. Effélék tudniillik mindig csak a Nyugatnak lehetnek. Legalábbis abban az egypólusú világrendszerben, amely épp a szemünk előtt esik szét.

A francia elnök továbbá azt is kijelentette: „A Nyugatnak meg kell fontolnia, hogyan kezelje Oroszország igényeit az oroszok biztonságának a garantálására, ha Putyin elnök beleegyezik a háború befejezéséről szóló tárgyalásokba”. Két lehetőség van. Az első: Macron elnök tisztán, világosan látja a helyzetet, és van bátorsága kimondani a frankót, kibeszélni a nyugati kórusból. A második: Macron is Putyin pincsije lett, a cár megvette őt kilóra. Hiszen – legalábbis a háborúpártiak szerint – mindenki Putyin pincsije, aki emberszámba veszi az orosz elnököt, meghallja, amit mond. Miként az is pincsi, aki például békét követel, aki nem szállít fegyvert, aki nem akar újabb öngyilkos szankciókat. Háborús pszichózis van: mindenkit pellengérre állít a fősodor, aki nem üvölt velük, aki próbálja megőrizni a józan eszét.
A háborús héják szerint így lett közellenség és Putyin-pincsi John J. Mearsheimer amerikai politológusprofesszorból is, aki a Mandinernek adott interjúban nem átallotta azt mondani: 

Még gondolni is eretnekség ilyesmire – Mearsheimer viszont ki is mondja. Hallatlan! A professzor szerint Putyin pontosan úgy rea­gált arra, hogy a szomszédjába esetleg nukleáris fegyvereket telepítenek, ahogyan Kennedy tette a kubai rakétaválság idején: megelőző háborúval fenyegetőzött.

 Mearsheimer úgy látja: az Egyesült Államok óriási hibát követett el, amikor a 2008-as bukaresti csúcson kimondta, Ukrajna tagja lehet a szövetségnek, majd a Krím 2014-es elfoglalása után még erősebben tolta Ukrajna szekerét a bővítés felé. Ennek egyenes következménye volt a háború. „Ha az USA és európai szövetségesei nem tartanak ki makacsul a bővítés mellett, akkor ma nem lenne háború, és Ukrajna továbbra is érintetlen lenne, beleértve a Krímet is” – fogalmazott a professzor, aki szerint eddig egyedül Magyarország merte nyíltan megkérdőjelezni az Egyesült Államok politikájának jogosságát és hatékonyságát, de idővel mások is csatlakozhatnak, például Németország, Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország.
Csak nehogy addigra túl késő legyen.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (Fotó: MTI/EPA/Pool/Reuters/Gonzalo Fuentes)