Jobb későn, mint soha

A kormány stratégiai céljául tűzte ki, hogy az ország energiafelhasználásának szerkezetét átalakítsa. Jelenleg Magyarország energiafelhasználásának háromnegyedét fosszilis tüzelőanyagokkal, elsősorban szénhidrogénekkel elégítjük ki, ezt az arányt 2030-ra kétharmad alá szorítjuk. Ennek részeként a Mátrai Erőmű két legöregebb lignites blokkja 2020-ban tartós üzemszünetre állt, és 2026-ban a maradék blokkok is stratégiai tartalékba kerülnek. A lignittüzelés megtartása helyett az erőmű zöldátalakítása megkezdődött. Emellett rendkívül hangsúlyos fejlesztési irány a nukleáris energiatermelés részarányának megtartása (lehetőség szerint növelése), valamint a fosszilisenergia-termelés kiváltása megújuló energiatermeléssel. A Nemzeti energia- és klímatervben Magyarország vállalta, hogy 2030-ra a bruttó végső energiafelhasználáson belül a megújuló energia részaránya 21 százalékra növekszik.

Az Európai Unió helyreállítási alapjának (Recovery and Resilience Facility: RRF) célja, hogy enyhítse a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tegye az európai gazdaságokat és társadalmakat, valamint felkészítse őket a zöld- és a digitális átállásra. A magyar helyreállítási programot a bizottság másfél év késéssel hagyta jóvá.

Elmaradása esetén 80 százalékkal, 4,65 milliárd euróval kevesebb forrás jutott volna hazánknak.

A program keretének közel feléből a kormány a zöldátállás elengedhetetlennek számító további lépéseit finanszírozza. A fenntartható közlekedés, az energetika, a vízgazdálkodás és a körforgásos gazdaság területét érintő reformok és beruházások széles köre várhatóan számottevően hozzájárul a zöldátálláshoz és a magyar gazdaság üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséhez. Vasútvonal és HÉV fejlesztésére Magyarország 1,2 milliárd eurót tervez, további 159 millió eurót fordítana a kormány háromszáz elektromos busz beszerzésére és egy egységes, a különböző tömegközlekedési módokra kiterjedő tarifa- és utastájékoztatási rendszer bevezetésére.

További Vélemény híreink

Átvette a kormány a metró és a HÉV-ek összekötésének projektjét

A támogatás kifizetésének elmaradása évekre visszavetette volna a hazai energiaszektort is.

A háztartási méretű kiserőművek (főként napelemek) telepítése az a szegmens, amelynek a segítségével a lakosság is nagyban függetleníteni tudja magát az energiaárak változásától, a legelesettebb réteg esetén pedig az állam olyan megoldást tud biztosítani, amelynek segítségével a most még sok esetben energiaszegénységben élők helyzetét tudja javítani, valamint a legszennyezőbb tüzelőanyag-típusokat lehet kiváltani az egyik legfenntarthatóbb fűtési móddal.

Ennek azért is van jelentősége, mert jelenleg a legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknál létező probléma, hogy nem férnek hozzá a földgázhoz vagy távfűtéshez, ezért szenet, rossz minőségű fát, nemritkán háztartási hulladékot használnak fűtésre. Ezek a téli időszakban a légszennyezés egyik fő forrásai Magyarországon. A szegényebb társadalmi csoportoknál a lakossági megtakarítások elégtelen szintje nem teszi lehetővé a beruházások teljes mértékben önerőből történő megvalósítását, emiatt a kormány számukra százszázalékos támogatási kerettel hirdette meg napelem-telepítési és fűtés-korszerűsítési pályázatát, amelynek a következő fordulóját az RRF megérkezéséig felfüggesztették. A lesújtó légszennyezettségi adatok javításához és az energiahatékonyság fejlesztéséhez járulhat hozzá az a nettó 158 milliárd forint RRF-forrás, melyet a kormány a lakossági szegmensre, köztük a fűtési rendszer villamosítására fordít.

A kormány azt szeretné elérni, hogy 2035-re legalább kétszázezer háztartás rendelkezzen átlagosan négy-öt kilowatt teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel, valamint 2030-ra közel 400 megawattra emelkedjen a lakossági hőszivattyúk beépített teljesítménye.

A kormány az RRF keretében 265 millió eurós finanszírozást kíván biztosítani ahhoz, hogy 35 ezer háztartást napelemes rendszerrel lássanak el a szegényebb régiókban. A nyílászárók cseréjéből és a fűtési rendszer korszerűsítéséből elérhető energiamegtakarítás a végső energiafelhasználás 15-30 százalékát teszi ki. A lakóépületek felújítására a kormány 235 millió eurót fordítana.

Míg 2017-ben a beépített napelemes kapacitás csupán 349 megawatt volt, melynek a kétharmada a lakosságnál volt telepítve, addig 2022. november 1-jén már 3837 megawatt beépített kapacitásnál jártunk, és az új év elejére meglehet a mérföldkövet jelentő 4000 megawatt is. A befektetők is lehetőséget láttak a zöldenergiában, 2022-re a telepített kapacitás nagyjából kétharmada ipari beruházás. A növekedési ütemre joggal lehetünk büszkék, mert ezzel – még Németországot is megelőzve – Európa élmezőnyébe tartozunk.

A növekedés hátulütője, hogy az új telepítésekkel a kapacitások és a rendszerfejlesztések nem tudtak lépést tartani. 2020-hoz képest 143 százalékkal, 2019-hez képest már 2021-re 306 százalékkal, 372 millió euróra nőtt a szabályozási kapacitásköltség, a növekedés üteme pedig azóta is töretlen, ami fenntarthatatlan teher az átviteli rendszerirányító és elosztók számára. Ennek eredményeként az újonnan engedélyezésre benyújtott lakossági napelemek 2022. november 1-je után ideiglenesen a közcélú hálózatba történő feltáplálás nélkül szerelhetők az RRF-forrásokból érkező hálózatfejlesztések megvalósulásáig.

Ahhoz, hogy a megújuló termelői kapacitások és a folyamatosan növekvő áramfogyasztás ne okozzon a rendszerben nagyobb kieséseket, rendszerösszeomlásokat (black-out), az átviteli hálózatot és az elosztókapacitást fejleszteni kell. Emellett okos hálózatfejlesztési (smart grid) megoldásokra is szükség van, hiszen a mai hálózati rendszert kisebb terhelésre, eltérő fogyasztási profilra, valamint az erőművektől függő energiaáramlásra tervezték.

A kormány hozzávetőleg 415 millió eurót tervez hálózatfejlesztésre költeni, emellett 304 millió euróval a tárolókapacitás bővítését is támogatná.

Az RRF-forrásból megvalósuló fejlesztések nélkül a kormány csak az elérhető fosszilis energiahordozókra tud támaszkodni annak érdekében, hogy az energiát és az otthonok melegét biztosítani tudja. Ennek érdekében határozott a Mátrai Erőmű lignitalapú termelésének fokozásáról és a lakossági tűzifa kedvező áráról. Az energiaszegénységet el kell kerülni, az emberek nem maradhatnak hidegben és sötétben amiatt, hogy az orosz–ukrán háborúval kibontakozó szankciópolitikával Európa energiaválságba sodródott, ami magával hozta az elszálló árakat.

A kormány a megugró energiaárakért nem felelős, a lakosság ellátásáért, valamint a vállalt klímacélok eléréséért viszont igen. A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy mindkét elvárásnak megfeleljen. Az egyik legjobb értékelésű helyreállítási tervet nyújtotta be a bizottsághoz.

Ezen a ponton azonban fel kell tennünk néhány kérdést.
Először is, a magát mindig zöldnek mutató Brüsszelnek valóban fontos az energiaellátás fenntarthatóbbá tétele? Ha igen, akkor másfél évig miért tartotta vissza zsarolásként azokat a pénzeket, melyek jelentős része hazánk energiaellátásának zöldítését szolgálja? Másodszor, biztos, hogy Brüsszelnek valóban fontos az ellátásbiztonság megteremtése? Ugyanis mostanság azt állítja, hogy a tagállamok külön-külön nem képesek megoldani az energiaválságot, így az ellátásbiztonság szavatolása érdekében próbál hatásköröket elvonni a tagállamoktól. De tényleg segítő szándék vezérli-e Brüsszelt akkor, amikor Magyarországtól azokat a pénzeket tartja vissza, amelyek az ellátásbiztonság megerősítése érdekében elengedhetetlenek?

Úgy tűnik, a megállapodás megszületett, az idei évre szükséges pénzek lehívhatók és elkezdhetjük a fejlesztéseket. A fenti kérdések azonban velünk maradnak és érdemes rámutatnunk arra, hogy kilóg a lóláb. Annál is inkább, mert most, hogy Brüsszel történetének legnagyobb korrupciós botrányával bukott le, elillantak ingatag erkölcsi alapjának utolsó foszlányai is. Ha Brüsszelnek fontos a zöldítés és az energiabiztonság, akkor a jövőben legalább ne hátráltassa hazánkat, hogy az ehhez szükséges lépéseket időben megtegye.
A szerző a Klímapolitikai Intézet igazgatója