Mindig dilemma, hogy megemeljük-e valakinek a személyét, szerepét azzal, hogy beszélünk, írunk róla. Nagy kérdés tehát, hogy a Bedő Dávid nevű momentumos országgyűlési képviselő görcsös feltűnési vágyakozásból fakadó azonnali kérdésnek álcázott harmatos performanszát érdemes-e szóvá tenni. Miután azonban egy általános baloldali jelenséget tükröz, mindenképp célszerű. A hírnév után epedező zöldfülű politikus Orbán Viktor miniszterelnök megleckéztetésével akart magának érdemeket szerezni, ezért a divatos baloldali nyegle, erőltetetten gunyoroskodó stílusban matekpéldaként fölvezetve megkérdezte tőle, hogy ha száz ember közül tizennyolcan elfogadják, ha naranccsal kínálja őket a kormányfő, akkor az emberek hány százaléka fogadta el a gyümölcsöt.
A hevülten hebegő, arrogánsan számonkérő ifjú aztán elárulta persze, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációt akarja cikizni, miután szerinte kevesen, a választókorú népesség 18 százaléka vett rajta részt, viszont úgy véli, a kormány azt akarja elhitetni az eredményekről tájékoztató plakátjain, hogy a magyarok 97 százaléka döntött az európai uniós szankciók elutasítása mellett. A kormányfő nyugodtan annyit mondott, hogy minden hasonló gyermekded kérdés megválaszolására várja az irodájában.
Az izgága, a bebiflázott szövegbe is belebakizó momentumos ifjonc persze szívósan folytatta tovább és leadta a szokásos „kamukonzultációt” szidalmazó balos műsort, dilettáns módon még azt sem tudta, mennyi ideje van a kérdésre, így be sem tudta fejezni a mondókáját.
Abszolút nem zavarta természetesen – miként a baloldali aktivista-politikusok 99 százalékát sem –, hogy a kormányzati plakát egyetlen szóval sem állítja, hogy a választópolgárok 97 százaléka mondott volna nemet a szankciókra. A falragaszon ugyanis az van írva, pusztán rögzítve a konzultáció végeredményét: „A magyarok döntöttek: 97% nem a szankciókra.” Ha valaki ebből azt olvassa ki, hogy a kormány szerint minden magyar 97 százaléka utasítja el Brüsszel elvben az oroszok ellen irányuló, ám kizárólag az unió tagállamait eltaláló szankcióit, annak alapvető szövegértési gondjai vannak, s legjobban teszi, ha sürgősen felfrissíti magyar nyelvi stúdiumait. Akiknek 1,4 millió magyar ember egyirányú szavazata nem figyelembe veendő, asztalról lesöprendő semmiség, azoknak a demokráciafelfogásával sok mindent nem lehet kezdeni.