idezojelek

A magántőke civil kontrollja

Mit hoz a jövő? Fennmarad-e vajon a többségi elven nyugvó demokrácia és a piaci kapitalizmus abban a formájában, amilyennek most ismerjük?

Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pranah Bardan, a Berkeley Egyetem emeritus közgazdászprofesszora, elismert India-szakértő, Fukuyamánál határozottabban állást foglal a várható változásokról, amelyek szerinte elkerülhetetlenül a szocialista-szociális társadalmi-gazdasági rend irányába mutatnak. (A World of Insecurity, 2022) Nem csoda, hogy Bardan kevésbé foglalkozik a liberalizmushoz való visszatéréssel, mint Fukuyama, hiszen az általa vizsgált déli, délkeleti országokban ez inkább a gyarmatosítók ideológiája volt. Ugyanakkor elemzésében nagy jelentőséget tulajdonít a vallási-kulturális hatásoknak.

Martin Wolf műve (The Crisis of Democratic Capitalism, 2023) azt a kérdést teszi föl, amit annak idején Madison: hogyan békíthető össze a személyek joga és a vagyonjog oly módon, hogy ez a demokráciát szolgálja? A demokratikus kapitalizmus Wolf szerint 1870-től 1980-ig tartott. Ezután olyan történelmi szakasz következett, amelyben Reagan és ­Thatcher felmondta a keynesi konszenzust, és megkezdődött egy járadékos kapitalista világ kiépülése. Ez szinte groteszk karikatúrája lett a XIX. századi rendszernek, vámpírszerű monopolistákkal. A demokrácia működése megtorpant, s egy dühös etnonacionalista mozgalom kapott lábra az angolszász világban. Keleten pedig összeomlott a gorbacsovi peresztrojkával a szovjet rendszer, viszont elkezdődött az államkapitalizmus kiépülése autoriter rezsimmel, Kínában.

Wolf nem a múlt folytatásának tekinti a jövőt. Szerinte alapjában kell megújítani a rendszert. Elég sok piaci szakértő, Mervyn King, a Bank of England korábbi kormányzója vagy Willem Buiter, a Citygroup korábbi fő közgazdásza, ugyancsak azt mondja, hogy a banki eszközök magánellenőrzése egyszerűen abszurditás. Wolf is így véli. Elég forradalmi megállapítás! A bankok működése olyan társadalmi jelentőségű, hogy megköveteli a társadalmi ellenőrzést.

Az a fajta létbizonytalanság, amely napjainkban fenyegeti a nagy többséget, amelynek nincsen számottevő vagyona és nem tudja magát biztosítani az olyan szerencsétlenségek ellen, mint munkájának elvesztése vagy súlyos betegség okozta kiesések, nem egyeztethető össze a demokráciával. Csak autokrata, plutokrata társadalmakhoz vezet, ha tovább hagyjuk működni. Egy biztos: határozott állami gazdaságpolitikára, szociális szempontok figyelembevételére van szükség, s a magántőke társadalmi kontrolljára. Erre döbbentek rá a fejlett országok a XX. század közepe táján; s valójában erre tanít az elmúlt negyven év is. Maga a tény, hogy Martin Wolf, a Financial Times évtizedeken át a globalizmust reklámozó rovatvezetője ilyen messzire jutott a jelen helyzet elemzésé­ben, mindenképpen forradalmi jelentőségű.

A szerző közgazdász, professor emerita

Borítókép: Martin Wolf (Forrás: Wikipédia)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.