A néhány száz résztvevő a teljes hazai tanulóközösség elenyésző része, a töredék töredéke, a balliberális, globalista média és a dollárbaloldal mégis nagyszabású diáktüntetésként próbálja eladni a közönségnek a politikai provokációt. A portálokon, televíziókban, videókban gyakran célirányosan megvágott felvételeket közölnek arról, hogy „szegény ártatlan” diákokat fújnak le könnygázzal a rendőrök vagy éppen országgyűlési képviselőket vezetnek el bilincsben. Az előzmények, a rendőrök folyamatos szóbeli és tettleges provokálása, olykor rugdosása „véletlenül” lemarad a videókról.

Erre egyébként az akcióhős hangadók és a balhéra fogékony többi tüntető megadta a választ: semmi köze ennek az oktatásügyhöz, ők Orbánt, a kormányt és a Fideszt akarják eltakarítani az útból. Bárki visszanézheti a felvételeket, „mocskos Fidesz”, „Orbán, takarodj!” és más hasonló tartalmú, de nyomdafestéket nem tűrő obszcén szlogeneket harsogva támadtak a kordonokra és a rendőrökre.

Azt az apróságot azért a választójoggal még nem rendelkezőknek is illene észben tartani, hogy a magyar emberek nagy többsége ennek a kormánynak és a mögötte álló pártoknak szavazott bizalmat zsinórban negyedszer kétharmados felhatalmazással. Ráadásul a friss közvélemény-kutatások – a baloldalhoz közel álló intézeteké is – azt mutatják, hogy ma még nagyobb arányú győzelmet aratnának a kormánypártok. Ezek fényé­ben egyszerre követelni demokráciát, illetve a hatalmas társadalmi többséggel támogatott kormány eltakarodását a sületlenség csúcsa, a teljes abszurditás. De nem elsősorban a tinédzserkorú diákok a felelősek a totális zűrzavarért, ami a fejükben van, hiszen felnőtt emberek, parlamenti képviselők adják nekik a szellemi muníciót vagy inkább a bornírt demagógiát.

Az sem lehet szándékos, hogy éppen 18 év alatti fiatalok, valamint parlamenti képviselők állnak a „frontvonalban”. Előbbiek még nem büntethetők, utóbbiak pedig mentelmi joggal rendelkeznek. Ami még fontosabb: ők azok, akikkel igazán erős képeket tudnak prezentálni. A cél az, hogy olyan felvételeket küldhessenek el a nemzetközi sajtónak, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak arra a tizenhárom éve sulykolt baloldali toposzra, hogy Magyarország antidemokratikusan működik, itt dúl az orbáni önkény. A kordonba csimpaszkodó, a rendőrökkel szándékosan fizikai kontaktust kereső, esetenként nekik támadó politikusok pontosan tudják, mekkora hazugság mindaz, amire hivatkozva Brüsszel évek óta vegzálja hazánkat, és amiért visszatartja a nekünk járó pénzeket. De a megbízást teljesítik, a dollárokért meg kell dolgozniuk.

Igazi bolsevik típusú, a mai újmarxisták nemzetközileg szabványosított módszertanát és eszközrendszerét alkalmazó, felforgató célú akcióról van szó. Azt persze ők is tudják, hogy ezzel kormányt buktatni nem tudnak, de sztorikat kell kreálni annak igazolására, hogy miért kell büntetni a magyarokat. A bűnünk az, hogy a nyugati elittel szemben mi nem csak lesütött szemmel merjük vállalni a nemzeti identitásunkat, mert nem bégetjük birkaként a nyugati fősodorral együtt a woke őrültek dogmáit, és mert nem vagyunk hajlandók elfogadni a természet alapvető törvényeit is tagadó, laposföld-hívőket megszégyenítő, ostoba genderideológiát. Aktuálisan pedig legfőképpen azért, mert nem hiszünk a háborúban, hiszen az semmit nem old meg, millióknak okoz szenvedést, egész Európának súlyos károkat, míg másoknak – spekulánsoknak, bűnözőknek és néhány globális cégnek – óriási hasznot hoz.

A progresszív liberális és újmarxista ideo­lógiai gyarmatosításnak ellenállunk, érkezzen az bármilyen álruhában, akár mézesmad­zagot húzva vagy éppen nyomásgyakorlással. A szovjet megszállás és kommunizmus évtizedeiben terjedt egy frappáns mondás: „Ne félj, pajtás, nem tart ez örökké, százötven év alatt sem váltunk törökké!” Ezt jó lesz, ha megjegyzik mindazok, akik a magyar nemzeti lét megszüntetésével próbálkoznak.

Borítókép: Tüntetők vonulnak a Várba (Fotó: Teknős Miklós)