Nem a migráció a megoldás, hanem a család

Néhány érdekes hír az elmúlt napokból, ami vélhetően elkerülte az információözönben fuldokló tartalomfogyasztó honfitársaink figyelmét. A Euronews.com weboldalon olvasható, hogy drámaian romlik Finnország népesedési helyzete, s a legborúlátóbbak szerint az fenyeget, hogy 2060-ban már nem is születik finn kisbaba. A finn nők teljes termékenységi arányszáma jelenleg csupán 1,32, míg az európai átlag 1,53, ami szintén kedvezőtlen adat, mert ez sem biztosítja a kontinens lakosságának természetes reprodukcióját. Ahhoz minden nőnek legalább két gyermeket kellene világra hoznia élete folyamán.

Lapunkban is megjelent az a hír, hogy 2022-ben Berlinben a Mohamed állt az újszülötteknek választott leggyakoribb nevek listája élén,

s ez a név Hessenben és Brémában is egyre népszerűbb, legalábbis a Német Nyelvtudományi Társaság felmérése szerint. A muszlim nevek terjedése az egyik tényezője annak a tendenciának, hogy a legtöbb német nagyvárosban a kisgyermekek többsége – és az iskolarendszerben már 38 százaléka – migrációs hátterű. Ezért bár látszólag örvendetes, hogy évről évre nő Németország lakossága, ez azonban kizárólag a folyamatos, tömeges bevándorlás és a már korábban bevándorolt (zömmel muszlim) populáció nagyobb gyermekvállalási kedvének közös eredője. Mivel a német nők átlagosan alig több mint egy gyermeket szülnek, az Európai Unió legnépesebb országa drámai demográfiai átalakulás és társadalmi válság előtt áll, akár egy emberöltőn belül.

És még egy hír. Nemrég Ferenc pápa és Giorgia Meloni közösen sürgette a „demográfiai tél” megállítását azon a Vatikán szomszédságában zajló találkozón, amely az SOS, érjük el az ötszázezret! címet kapta, arra utalva, hogy 2030 és 2032 között évi félmillió gyermek születését szeretnék elérni Olaszországban. Legutóbb 2008-ban volt ennyi újszülött, de számuk tavaly négyszázezer alá csökkent. Az olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a tavaly októberben alakult kormánya első perctől kezdve a születéseket és a családokat helyezte az összes politikai döntése középpontjába. Ferenc pápa pedig kijelentette, hogy a születések kérdése központi jelentőségű Olaszország és Európa jövőjében is. A katolikus egyházfő szerint az, hogy hány gyermek születik, a legfontosabb mutató annak felmérésére, hogy egy népben mekkora a remény.

Emiatt is érdemes emlékeztetni arra, hogy Orbán Viktor pontosan hat éve, a II. Budapesti demográfiai fórumon jelentette be: a magyar kormány azt a célt tűzte ki, hogy az akkori nem egészen 1,5-ről 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám, vagyis minden magyar nő legalább két gyermeket szüljön (és neveljen föl) élete folyamán. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy bár az elmúlt években a házasságkötések és a születések száma is örvendetesen nőtt, ezen a döntő fronton még nincs áttörés. A természetes reprodukció helyreállítása ezért nem egy, hanem „a” nemzeti ügy. Négy évvel később, a 2021-es IV. Budapesti demográfiai csúcson pedig megerősítette, meggyőződése, hogy a népességfogyás egyenletének egyetlen helyes és járható útja létezik: az államnak segítenie kell a családalapítást és a családok boldogulását.

További Vélemény híreink

Közösen állt ki a gyermekvállalás mellett Giorgia Meloni és Ferenc pápa + videó

A ma már hungarikumnak számító – egyre több országban dicsért és követett – magyar családpolitikai modell öt pillérre épül. Az első, hogy a gyermekvállalás lehetőleg minden család számára anyagi értelemben is előny legyen, ne pedig hátrány. A második, hogy a családokat lakáshoz, mégpedig saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni. Harmadszor: a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni. Negyedszer: nemcsak családpolitikát kell csinálni, az egész ország működését családbaráttá kell változtatni. És az ötödik pillér, hogy a jog eszközeivel is meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket. A kormányfő azt is elmondta, hogy ha nem lett volna az új magyar családpolitika, és minden maradt volna a régiben, akkor tíz év alatt 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna nálunk. Ehelyett a házasságkötések száma csaknem a kétszeresére növekedett, és 2010 óta 41 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma.

Ugyanakkor hozzátette: „Ez mind szép, de még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, és különösen nem ott, ahol kellene, Magyarország még csak az út felénél jár.”

Mit jelent az út fele? Azt, hogy a termékenységi ráta 2011. évi mélypontja 1,23 volt, és erről emelkedtünk 2020-ra az 1,56-os szintre, vagyis a demográfiai sereghajtók közül tíz év alatt felzárkóztunk az európai középmezőnybe. Ahhoz, hogy 2030-ra átlépjük a bűvös kettes arányszámot, tartani kellene a korábbi ütemet. A bővülő családtámogatási formáknak és az egyre nagyobb – a GDP öt százalékát elérő – költségvetési ráfordításoknak is köszönhetően 2021-re 1,59-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám, ami csaknem harmincszázalékos javulás 2011-hez viszonyítva.

Ezt a kedvező trendet azonban megtörte a koronavírus-világjárvány, majd az ukrajnai háború előidézte gazdasági válság és egzisztenciális bizonytalanság, de nemcsak nálunk, egész Európában.
Hazánkban 2022-ben 1,52-ra csökkent a születési ráta, de a családpolitikusok azt remélték, hogy ez átmeneti lesz. Nos, a KSH legfrissebb, tegnap közzétett gyorstájékoztatója szerint áprilisban a tavalyinál 2,7 százalékkal kevesebb, de az év első négy hónapjában összességében 5,1 százalékkal több gyermek született 2022 azonos időszakához képest. Ez kedvező, miként az is, hogy a születési ráta becsült értéke 1,55 volt a megelőző 12 hónapra számított 1,54-hoz viszonyítva.

A magyar kormányzat a nehezebb – és nehezen kiszámítható – külső politikai és gazdasági körülmények közepette is kitart a tizenhárom éve folytatott kiszámítható, stabilitást és biztonságot nyújtó családpolitika mellett, amelynek éppúgy része a sokféle családtámogatási forma és eszköz, mint a gyermekvédelmi rendszer megerősítése.

Erre alapozva és az európai demográfiai válságra tekintettel döntöttek úgy, hogy a jövő év második felében esedékes magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel a demográfiai kihívások kezelése. Varga Judit igazságügyi miniszter Strasbourgban azt mondta: Magyarország javasolni fogja, hogy az európai szerződések is foglalkozzanak a családpolitikával, és ehhez rendeljenek uniós forrásokat is. A népességfogyás és a munkaerőhiány problémájára ugyanis nem a migráció a megoldás, hanem a család és a gyermek.