Néhány érdekes hír az elmúlt napokból, ami vélhetően elkerülte az információözönben fuldokló tartalomfogyasztó honfitársaink figyelmét. A Euronews.com weboldalon olvasható, hogy drámaian romlik Finnország népesedési helyzete, s a legborúlátóbbak szerint az fenyeget, hogy 2060-ban már nem is születik finn kisbaba. A finn nők teljes termékenységi arányszáma jelenleg csupán 1,32, míg az európai átlag 1,53, ami szintén kedvezőtlen adat, mert ez sem biztosítja a kontinens lakosságának természetes reprodukcióját. Ahhoz minden nőnek legalább két gyermeket kellene világra hoznia élete folyamán.
Lapunkban is megjelent az a hír, hogy 2022-ben Berlinben a Mohamed állt az újszülötteknek választott leggyakoribb nevek listája élén,
s ez a név Hessenben és Brémában is egyre népszerűbb, legalábbis a Német Nyelvtudományi Társaság felmérése szerint. A muszlim nevek terjedése az egyik tényezője annak a tendenciának, hogy a legtöbb német nagyvárosban a kisgyermekek többsége – és az iskolarendszerben már 38 százaléka – migrációs hátterű. Ezért bár látszólag örvendetes, hogy évről évre nő Németország lakossága, ez azonban kizárólag a folyamatos, tömeges bevándorlás és a már korábban bevándorolt (zömmel muszlim) populáció nagyobb gyermekvállalási kedvének közös eredője. Mivel a német nők átlagosan alig több mint egy gyermeket szülnek, az Európai Unió legnépesebb országa drámai demográfiai átalakulás és társadalmi válság előtt áll, akár egy emberöltőn belül.
És még egy hír. Nemrég Ferenc pápa és Giorgia Meloni közösen sürgette a „demográfiai tél” megállítását azon a Vatikán szomszédságában zajló találkozón, amely az SOS, érjük el az ötszázezret! címet kapta, arra utalva, hogy 2030 és 2032 között évi félmillió gyermek születését szeretnék elérni Olaszországban. Legutóbb 2008-ban volt ennyi újszülött, de számuk tavaly négyszázezer alá csökkent. Az olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a tavaly októberben alakult kormánya első perctől kezdve a születéseket és a családokat helyezte az összes politikai döntése középpontjába. Ferenc pápa pedig kijelentette, hogy a születések kérdése központi jelentőségű Olaszország és Európa jövőjében is. A katolikus egyházfő szerint az, hogy hány gyermek születik, a legfontosabb mutató annak felmérésére, hogy egy népben mekkora a remény.
Emiatt is érdemes emlékeztetni arra, hogy Orbán Viktor pontosan hat éve, a II. Budapesti demográfiai fórumon jelentette be: a magyar kormány azt a célt tűzte ki, hogy az akkori nem egészen 1,5-ről 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám, vagyis minden magyar nő legalább két gyermeket szüljön (és neveljen föl) élete folyamán. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy bár az elmúlt években a házasságkötések és a születések száma is örvendetesen nőtt, ezen a döntő fronton még nincs áttörés. A természetes reprodukció helyreállítása ezért nem egy, hanem „a” nemzeti ügy. Négy évvel később, a 2021-es IV. Budapesti demográfiai csúcson pedig megerősítette, meggyőződése, hogy a népességfogyás egyenletének egyetlen helyes és járható útja létezik: az államnak segítenie kell a családalapítást és a családok boldogulását.
