Nem a migráció a megoldás, hanem a család

Lapunkban is megjelent az a hír, hogy 2022-ben Berlinben a Mohamed állt az újszülötteknek választott leggyakoribb nevek listája élén.

Faggyas Sándor

Európai Unió demográfia Magyarország termékenységi arányszám 2023. 05. 26. 6:50

További Vélemény híreink

Közösen állt ki a gyermekvállalás mellett Giorgia Meloni és Ferenc pápa + videó

A ma már hungarikumnak számító – egyre több országban dicsért és követett – magyar családpolitikai modell öt pillérre épül. Az első, hogy a gyermekvállalás lehetőleg minden család számára anyagi értelemben is előny legyen, ne pedig hátrány. A második, hogy a családokat lakáshoz, mégpedig saját tulajdonú lakáshoz kell segíteni. Harmadszor: a családpolitikát az édesanyákra kell alapozni. Negyedszer: nemcsak családpolitikát kell csinálni, az egész ország működését családbaráttá kell változtatni. És az ötödik pillér, hogy a jog eszközeivel is meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket. A kormányfő azt is elmondta, hogy ha nem lett volna az új magyar családpolitika, és minden maradt volna a régiben, akkor tíz év alatt 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna nálunk. Ehelyett a házasságkötések száma csaknem a kétszeresére növekedett, és 2010 óta 41 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma.

Ugyanakkor hozzátette: „Ez mind szép, de még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, és különösen nem ott, ahol kellene, Magyarország még csak az út felénél jár.”

Mit jelent az út fele? Azt, hogy a termékenységi ráta 2011. évi mélypontja 1,23 volt, és erről emelkedtünk 2020-ra az 1,56-os szintre, vagyis a demográfiai sereghajtók közül tíz év alatt felzárkóztunk az európai középmezőnybe. Ahhoz, hogy 2030-ra átlépjük a bűvös kettes arányszámot, tartani kellene a korábbi ütemet. A bővülő családtámogatási formáknak és az egyre nagyobb – a GDP öt százalékát elérő – költségvetési ráfordításoknak is köszönhetően 2021-re 1,59-ra emelkedett a teljes termékenységi arányszám, ami csaknem harmincszázalékos javulás 2011-hez viszonyítva.

Ezt a kedvező trendet azonban megtörte a koronavírus-világjárvány, majd az ukrajnai háború előidézte gazdasági válság és egzisztenciális bizonytalanság, de nemcsak nálunk, egész Európában.
Hazánkban 2022-ben 1,52-ra csökkent a születési ráta, de a családpolitikusok azt remélték, hogy ez átmeneti lesz. Nos, a KSH legfrissebb, tegnap közzétett gyorstájékoztatója szerint áprilisban a tavalyinál 2,7 százalékkal kevesebb, de az év első négy hónapjában összességében 5,1 százalékkal több gyermek született 2022 azonos időszakához képest. Ez kedvező, miként az is, hogy a születési ráta becsült értéke 1,55 volt a megelőző 12 hónapra számított 1,54-hoz viszonyítva.

A magyar kormányzat a nehezebb – és nehezen kiszámítható – külső politikai és gazdasági körülmények közepette is kitart a tizenhárom éve folytatott kiszámítható, stabilitást és biztonságot nyújtó családpolitika mellett, amelynek éppúgy része a sokféle családtámogatási forma és eszköz, mint a gyermekvédelmi rendszer megerősítése.

Erre alapozva és az európai demográfiai válságra tekintettel döntöttek úgy, hogy a jövő év második felében esedékes magyar uniós elnökség prioritásai között szerepel a demográfiai kihívások kezelése. Varga Judit igazságügyi miniszter Strasbourgban azt mondta: Magyarország javasolni fogja, hogy az európai szerződések is foglalkozzanak a családpolitikával, és ehhez rendeljenek uniós forrásokat is. A népességfogyás és a munkaerőhiány problémájára ugyanis nem a migráció a megoldás, hanem a család és a gyermek.