Valaki védjen meg bennünket! Egyre-másra jelentik be a látványos fegyverkezési programokat. Euró-százmilliárdokat különítenek el fegyverek beszerzésére. Ám mire ezekből a papírokból kézzel fogható fegyverek lesznek, addig hosszú évek fognak eltelni. Ennél csak az lesz sokkal hosszabb idő és nehezebb feladat, hogy a nyugati fiatalokat meggyőzzék arról, hogy érdemes katonai szolgálatot vállalni. Mert a ’68-asok által elvetett mag mára már többször is kikelt, a gyümölcs beérett. Úgy aligha lehet toborozni, hogy közben a haza fogalma, a nemzet jelentése alapjaiban változott meg.
Az egyre erősödő bevándorlás, az iszlamizáció, a fehér zsidó–keresztény értékek eltörlése, a nemzetállamok felszámolási szándéka most üt kőkeményen vissza. Ehhez képest már csak hab a tortán a családok szétverése, a szivárványos propaganda erőltetése. A nyugati nemzetek ifjúságának jó részének már nem jelent semmit a haza, pláne nem annak fegyveres védelme. Tartok tőle, hogy a német kormány terve a marihuána használatának liberalizációjára sem fog sokat segíteni. A füves cigi okozta bódulatban aligha akarnak majd fegyvert fogni, önként vállalni a fegyelmet.
Csak remélni merem, hogy hazánkban ennél sokkal jobb a helyzet. Talán a mi fiataljainkból még nem veszett ki a haza, a család védelmének természetes ösztöne. Az elmúlt évek nemzeti kormányzása, a hadsereg modernizálása vonzóvá teheti a fegyveres szolgálatot. Ehhez azonban rendet kell rakni a fejekben, a pozitív példák üzenetét kell közvetíteni. Le kell számolni a vesztett csatáinkról szóló, demoralizáló szcenárióval. A művészet eszközeivel, a tudományos kutatás támogatásával fel kell mutatni fiainknak és lányainknak ezeréves létünk győztes csatáit és vesztett harcaink később nyert értelmét. A multikulturalizmus, az eltörlés és az érzékenyítés veszélyeire időben fel kell hívni a figyelmet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!