Amerikában már voltak ehhez hasonló monopóliumellenes próbálkozások, amelyek persze hosszabb távon rendre elbuktak, hiszen a globális cégek előbb-utóbb a politikai vezetőket is könnyedén megvásárolják. ­Mindannyian emlékszünk az AT & T telefonvállalat szétdarabolására, majd a Microsoft, a Facebook és az Apple monopóliumának megtörését szolgáló intézkedésekre. Utóbbiak mindeddig sikertelen beavatkozásnak bizonyultak.

Noam Chomsky filozófus többször felhívta a figyelmet a mértéktelen és nemzeti határokon átívelő kapitalizmus átmenetiségére és hosszú távú fenntarthatatlanságára. A profitráta évről évre kipréselt fenntartása ugyanis lételeme a kapitalizmusnak. Azonban mivel 

Király Jenő filmesztéta kiválóan rámutatott a végtelen kapzsiság gengsztermítosz jellegére, amelyről különböző filmek, így például A sebhelyesarcú is, lerántották a leplet. A következő üzenetet adják át ezek az alkotások: 

Ennek egyenes következménye a háború, így például az ukrajnai konfliktus is. A folyamatos nyomás a globális nagyvállalatokra a haszonkulcsok fenntartása érdekében új piacok és területek megszerzésére késztetik őket, amelynek lehetőségét az elmúlt húsz év során Ukrajnában látták.

A kapitalista társadalmi szerkezet már egy ideje elérte fejlődési ciklusának csúcspontját, hanyatlik, és ezen hanyatlási időszak során kétségbeesetten próbálja birodalmi ambíciókkal, ideológiai gesztusokkal, valamint trükkök százaival fenntartani magát. Mivel régóta tudjuk, hogy az ipari-technológiai szektor életciklusát csak a katonai szektor képes meghosszabbítani, semmi meglepő nincs abban, hogy a nyugati pénztőke katonai erővel és terjeszkedéssel igyekszik a kapitalista működési rend hanyatló legitimitását pótolni. Emiatt robbant ki a jelenleg Ukrajnában zajló katonai konfliktus, amit a Nyugat rendkívül fifikásan kitervelt és hanyag cinizmussal az oroszokra hárít.

A globalista pénztőke és monopolkapitalista partnerei ma már nemcsak pénzt és profitot, hanem teljes politikai és kulturális egyeduralmat akarnak a földgolyón. Ennek kiteljesedését látjuk minden cselekedetükben, ­ideológiai diktátumukban és kommunikációs stratégiájukban. Ebben a kíméletlen nyomulási kényszerben az erkölcs, az igazság már semmilyen jelentőséggel nem bír.

Ma már evidencia, hogy börtöntöltelékek ülnek az Európai Parlament padsoraiban, ahol nem Európa valódi érdekein munkálkodnak, hanem fortélyos és kíméletlen birodalmi céljaikat érvényesítik.
Mi a kiút ebből a káoszból? Silvio Gesell német–argentin közgazdász nevéhez fűződik a Freiwirtschaft-elmélet, ami ígéretesnek tűnt. Síklaki István hasonló elméletet dolgozott ki a „fennmaradás társadalmi programja” munkájában. Gesell és Síklaki az erkölcs és a humanizmus szempontjait figyelembe véve kiiktatnák az önérdeket, a kizsákmányolást és a zsarolás lehetőségét a gazdasági rendszerből. Helyette közösségi szempontokat és kölcsönös együttműködési elveket helyeznének előtérbe. Mindkettőjük elmélete azon alapult, hogy egyfajta kamatmentes gazdaságot kell létrehozni. Gigászi csata ez, hiszen a nemzetközi bankok ezt helyből elutasítják, és ott gáncsolják, ahol tudják.
De bátraké a szerencse, tartja az ősi mondás. Kezdjük a kaptafánál, és gomboljuk újra a kabátot! Mert ha nem szedjük össze magunkat, akkor az lesz, amit már az Internacionálé is megjósolt: „a Föld fog sarkából kidőlni”.

A szerző korábbi amerikai köztisztviselő, publicista

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)