Volodimir Zelenszkij ukrán elnök valahol nemrég említette, hogy még nem született meg az az ember, aki őt irányítani tudná. Nem lehet tudni, hogy ezt valóban mondta-e, de az újabb történések fényében akár mondhatta is.
Mondhatta, mert úgy tűnik, mintha egyre kevésbé érdekelné, hogy a korszerű nyugati haditechnika használatával kapcsolatban mit kérnek tőle a „nagylelkű adományozók”. A modern tankokat, nagy hatótávolságú rakétákat, drónokat, az előbb-utóbb beérkező F–16-os harci gépeket ugyanis azzal a feltételekkel kapta és kapja az ukrán hadsereg, hogy azokat nem veti be Oroszország nemzetközileg elismert határain belül. Ehhez képest úgy tűnik, mintha ezeket a feltételeket Zelenszkij és az ukrán katonai vezetés semmibe venné.
Amerikai sajtóértesülések szerint ukránok keze van az Északi Áramlat felrobbantásában, a Kreml elleni dróntámadásban, míg a Barátság kőolajvezeték felrobbantásának gondolata közvetlenül Zelenszkijtől származik.
Egyre több megfigyelő látja úgy, hogy az ukrán elnök önjáróvá vált, és talán már mégsem annyira az USA érdekeit kiszolgáló marionettbábu. Ezt a vélekedést erősítik az orosz határon túli, belgorodi ukrán betörések és ütközetek, valamint a Moszkva elleni dróntámadások.
A Belgorod környéki katonai támadást az ukránok úgy jellemezték, hogy az orosz szabadságharcosok akciója volt, de ennek nagyjából annyi igazságtartalma lehet, mint annak, hogy az Északi Áramlat felrobbantása, az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőmű elleni támadássorozat vagy az említett dróntámadások szintén az oroszok számlájára írhatók.
A legutóbbi belgorodi támadással kapcsolatban az már kiderült, hogy az ukrán hadvezetés előtte tudott róla, az USA illetékesei pedig kijelentették, hogy nem bátorították Kijevet.
A világháború kirobbantásának provokálásával kapcsolatban egyes ukrán vezetők semmitől sem riadnak vissza. Ennek érdekében hajlandók lesüllyedni a politikai gengszterizmus legsötétebb alvilági mélységeibe. Katonai hírszerzésük egyik vezetője nyíltan elárulta a Die Weltnek, hogy különleges egységük fő feladata Putyin orosz elnök likvidálása. Vadim Szkibicki nyilatkozata semmibe veszi azt az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatot, amely szerint állami vezetők likvidálása nem megengedett, mivel egyrészt láncreakciót váltana ki, másrészt – atomhatalmak esetén − kockáztatná az atomháború kitörését.
Az efféle fenyegetéseket komolyan kell venni. Az ukrán titkosszolgálatok eddig sem pihentek.
Elég arra gondolni, hogy tavaly Oroszország szívében miként robbantották fel Alekszandr Dugin ismert orosz filozófus terepjáróját.
Emlékszünk, a gépkocsiban véletlenül nem ő, hanem huszonkilenc éves lánya, Darja Dugina újságíró tartózkodott, aki azonnal életét veszítette. És terrormerényletek végeztek a megszállt zaporizzsjai régió egyik orosz vezetőjével, Vitalij Gurával, Mikolajivka város első emberével, Ivan Szuskóval, míg a Herszon régió – oroszok által kinevezett – helyettes vezetője, Igor Telegin csak súlyos sérülések árán élte túl az ellene végrehajtott támadást.
Szakértők nemegyszer figyelmeztettek a legrangosabb célszemélyek likvidálásának veszélyeire. Az 1914. június 28-án végrehajtott szarajevói merénylet során egy Gavrilo Princip nevű fanatikus szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. A terrorakció miatt az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a Szerb Királyságot, s ez a konfliktus végül világháborúvá terebélyesedett. Persze nem tudni, hogy az efféle piszkos tervekben milyen szerepe van az Egyesült Államoknak, hiszen James Olson, az amerikai kémelhárítás egykori főnöke nemrég a The Sun című brit lapban jelentette ki:
Vlagyimir Putyin lényegében már csak egy élőhalott, és meg lehet ölni, hogy végre véget érjen az ukrajnai háború.
Mindezek alapján jogos a kérdés, hogy amikor Zelenszkij önjárónak tűnik, s úgy tesz, mintha maga irányítaná a lépteit, akkor vajon nem szerepet játszik-e, mint egykor a színpadon.
Eljátszhatja ugyanis, hogy ő dönt, övé a felelősség, s ezzel máris mentesíti főrendező megbízóját a nagy nyilvánosság előtti megszégyenüléstől. Képességeit ismerve egy ilyen szerep eljátszása nem lehet neki gond.
És miközben veszélyes időket élünk, térségünkben már nem csak az ukrán elnök hősködik. Újabban a csehek is. Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke Prágában, egy biztonságpolitikai konferencián azt találta mondani, hogy nem lehet kizárni az Oroszország és a NATO közti háborút. Hozzátette, hogy ennek Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne, és a cseh hadsereg felkészül egy „nagy intenzitású konfliktusra” Oroszországgal szemben. Petr Pavel cseh államfő is keménykedett, amikor ukrajnai látogatását követően figyelmeztetett az ottani lőszerhiányra, amely késlelteti a tavaszi–nyári offenzívát.
Milyen jó egy ilyen katonai szövetség! Köszönjük meg az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy egy közeli atomhatalom célpontjai lehetünk.
A szerző író, újságíró
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: Efrem Lukackij)
