Elképesztő, hogy a német demokrácia hogyan süllyedhetett ilyen szintre, hogy egy mérsékelt pártot, amely józan ésszel és alkotmányos keretek között érvel a bevándorlás ellen, rámutat Németország iszlamizációja és a parallel társadalmak okozta nehézségekre, ma extremistának nyilvánítanak. Steinmeier elnök úgy akar küzdeni az alkotmányért és a demokráciáért, hogy betiltatna egy pártot, amely a Merkel előtti CDU-tól nehezen lenne megkülönböztethető politikai radikalizmusát illetően. A valaha konzervatív CDU pedig csak hallgat, erőtlenül hümmög, hogy ez talán kontraproduktív lenne, és csak több szavazót hozna az AfD konyhájára. Kontraproduktív? Tehát nem totalitárius, antidemokratikus, alkotmányellenes, elnyomó?
 

A sok uszításnak a napokban megvolt az eredménye, amikor egy csoport újnémet rátámadt Andreas Jurcára, az AfD augsburgi vezetőjére. A migránsok pontosan tudták, kiről van szó, nácizták a helyi politikust, miközben véresre verték. Ó, az irónia! Egy mukkanást nem lehetett erről hallani a Lügenpressében, a nemzeti érdekeket védőkre nyilván minden korlátozás nélkül kezdődhet a vadászszezon, amihez az erőszakos migránsbandákat használják majd fel a német „demokraták”. Steinmeier elnök persze nem ítélte el a támadást, a politikai erőszak elkövetőit nem szükséges „helyükre tenni”, főleg, ha migrációs hátterűek. Úgy látszik, Németországban a nemzeti érdekeket fontosnak tartók csak két opció közül választhatnak: a szélsőbaloldali antifák vagy a szintén törvény feletti státust élvező radikális iszlamisták verjék szét a fejüket.

A magyar konzervatív erőknek végre le kellene mondaniuk a még mindig köztük lebegő álomról, miszerint a CDU visszatér régi keresztény konzervatív mivoltához, és az európai értékekért folyó harcban szövetségesünk lesz. Nem lesz. Vezetőjük, Friedrich Merz iskolapéldája annak, amikor valaki a konzervatív oldalon legelteti a tehenét és a liberális oldalon feji. Egyike az opportunista, jobboldali farkasbundába bújt liberális birkák végeérhetetlen sorának, még ha nem is béget a nemzeti erők ellen olyan hangosan, mint zöld vagy vörös társai.

A balatoni partvidéket felvásárló, de kedves és tiszteletre méltó német nyugdíjasokat elnézve eszembe jut kormányunk egyik politikai alapelve: a bajbajutottakon a saját országaikban kell segíteni, nem idehozni a bajt. Az AfD betiltása ellen és a német szavazók demokratikus jogai mellett most kell kiállni, mielőtt keleti határainkhoz hasonlóan nyugat felől is elkezdene kialakulni a határainkat átlépni kívánó menekültek sora. És ezt nem képletesen, szarkazmusként, hanem nagyon is konkrétan kell érteni.

A szerző a Hungary Today főszerkesztője

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)