Ez év június 16-án reménykeltő írás jelent meg az Európai Néppárt (EPP) hivatalos honlapján A keresztény értékek nélküli Európa lélek nélküli Európa lenne címmel (eredeti címe angolul: A Europe without Christian values would be a Europe without a soul).
Az európai nyilvánosságban sajnos keveset idézett cikk többek között arról értekezik, hogy nehéz időkben vissza kell térnünk a legfontosabb értékeinkhez.
Rajtunk múlik, hogy megőrizzük keresztény értékeinket, és életben tartsuk Európa politikai eszméjét – egy olyan Európáét, amely kereszténydemokrata értékeinkre épül
– írja a szerző. Az írás idéz Szent II. János Pál pápától és más mértékadó keresztény gondolkodóktól, hivatkozik az Európai Uniót megálmodó kereszténydemokrata politikusok, De Gasperi, Schuman és Adenauer örökségére.
Reménykeltő gondolatok ezek egy olyan összezavart világban, amelyet minden nap tapasztalunk magunk körül. Talán van még ok a bizakodásra a kontinens nemzetei számára, ha ilyen gondolatok is megfogalmazódnak az Európai Parlament legnagyobb pártcsaládjánál. Jó lenne, ha sokkal több ehhez hasonlót olvashatnánk minél szélesebb körben.
Magyarországnak az elmúlt években a nemzeti szuverenitás, a családpolitika, a keresztény értékek megőrzése és a normalitás védelmében elért eredményeit meg kell védeni, akár „orkánszerű ellenszéllel” szemben is.
Ahhoz, hogy ez a küzdelem a jövő évi európai parlamenti választás után is sikeres legyen, minél több szövetségesre van szükségünk. Talán nem lehetetlen, hogy a jövőben az EPP-n belül újra megtaláljuk az alapértékek menti együttműködésre nyitott partnereket. Az idézett cikk azt mutatja, amit titkon eddig is reméltünk: a néppárti frakcióban továbbra is vannak olyan tagpártok, amelyek még vallják az alapítók eredeti kereszténydemokrata értékrendjét. Ezen tagpártok, illetve képviselőik EPP-n belüli súlya és érdekérvényesítő képessége Európa jövőjét illetően kulcsfontosságú.
Az EPP ugyanis a legerősebb pártcsalád Európában, és a legtöbb előrejelzés szerint továbbra is a legmeghatározóbb erő marad. Az Európai Parlament 705 képviselője közül jelenleg 176 az EPP pártcsalád tagja. Ezzel az EPP a legnagyobb létszámú képviselőcsoport. Az EPP tagpártjai a 27-ből 13 tagállamban a legmeghatározóbb politikai erőt képviselik.
Az idei évben az Európai Unió több tagállamában is olyan választási eredmények születtek, amelyek az EPP tagpártjainak megerősödését hozták hazájukban.
Finnországban 2023 áprilisában az EPP-tagpárt kereszténydemokrata párt (KD) növelni tudta szavazói számát. Májusban Görögországban a EPP-tagpárt Új Demokrácia kapta a legtöbb szavazatot, a 2019-eshez képest jobb eredménnyel. Spanyolországban az EPP tagpártja, a Néppárt kapta a legtöbb szavazatot, jelentősen többet, mint a legutóbbi, 2019-es választások alkalmával. Igaz, a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséghez még ez sem volt elég, a koalíciós tárgyalások pedig nem vezettek eredményre, tehát végül a kormányzás lehetőségét nem tudták megszerezni.
Németországban idén októberben Bajorország és Hessen tartományban voltak választások. Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU) megőrizte 85 parlamenti helyét, ezzel az első helyen végezve, Hessenben pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a legutóbbi választáshoz képest 7,6 százalékkal növelve támogatottságát kapta a legtöbb szavazatot. Mindkettő az EPP tagpártja.
Szlovákiában két ciklus kihagyása után ismét bekerült a parlamentbe az EPP-tag kereszténydemokrata KDH. Lengyelországban a választásokon a legtöbb szavazatot az eddig kormányzó PiS szerezte ugyan, de az előző választásokhoz képest csökkent a támogatottsága, ami így nem elég a parlamenti többséghez. A második és a harmadik legtöbb szavazatot kapott mindkét formáció EPP-közeli, a Harmadik Út keretében indult Lengyel Népi Párt is EPP-tagpárt. Jelen állás szerint van esélyük arra, hogy részesei legyenek a következő kormánykoalíciónak.
Ahogyan tehát egyre közelebb kerülünk az európai parlamenti választásokhoz, ezen eredmények alapján továbbra is számíthatunk arra, hogy az EPP jövőre is a legnagyobb pártcsalád marad az Európai Parlamentben.
Ez látszik az előrejelzésekből is. A Europeelects.com honlap havonta frissített, a tagállamokban az aktuális párttámogatásokat figyelembe vevő előrejelzése szerint, 2023. október 31-én megjelent adatok alapján az EPP 165–180 képviselői hellyel számolhat jövőre, amely eredménnyel így továbbra is a legerősebb csoport lenne. Ez azt is jelenti, hogy továbbra is az EPP pártcsaládja lesz a legnagyobb hatással a kontinens politikai életére.
Magyarország és a hazánkat kormányzó Fidesz–KDNP-szövetség érdeke, hogy az EPP-n belül az idézett cikk lelkületének megfelelő kereszténydemokrata irányzat erősödjön. Magyarországról az EPP-nek a Fidesz 2021-es kilépése óta egyetlen tagpártja van, a KDNP, amely jelenleg egy képviselővel van jelen az Európai Parlamentben.
A magyar kereszténydemokratáknak ezzel egyedülálló lehetőségük van arra, hogy az EPP-nek segítsenek visszatalálni eredeti értékeihez.
Talán nem túlzás, hogy 2024-től a KDNP számára e feladat sorsdöntő kihívás is egyben. Az EPP többi tagpártjának képviselői közül meg kell találni és magunk mellé állítani azokat a politikusokat, akik továbbra is elkötelezettek az alapítók kereszténydemokrata értékrendje iránt.
Lehet-e okunk abban bízni, hogy erre van esély?
Az EPP eredetileg az Európai Uniót megálmodó és létrehozó „alapító atyák” szellemiségéhez legközelebb álló, azt továbbadni hivatott politikai közösség. Magát az Európai Uniót keresztény hitüket mélyen megélő kereszténydemokrata politikusok békevágya hozta létre a második világháború után. Az alapgondolat elsősorban az évszázadok óta fennálló, gyakran háborúkban testet öltő német–francia szembenállás meghaladása volt. Felismerték, hogy az egymással folytatott pusztító hatalmi vetélkedés helyett országaik fejlődésének záloga a XX. század második felében a béke, és az azt garantáló gazdasági együttműködés. Szent II. János Pál pápa így fogalmazott ezzel kapcsolatban:
Az európai földrész egyesítésének legfőbb előmozdítói olyan férfiak voltak, akiket mély keresztény hit hatott át: Adenauer, De Gasperi és Schuman. Hogyan is becsülhetnénk alá azt a tényt, hogy 1951-ben, mielőtt megkezdődtek volna a kényes kérdéseket érintő tárgyalások, egy Rajna-parti bencés kolostorban találkoztak, hogy elmélkedjenek és imádkozzanak?
Az Európai Uniót létrehozó lelkület személyes véleményem szerint az emberi civilizáció egyfajta csúcsteljesítménye volt akkor. Alapítását, kifejezetten keresztény alapon, a nemzetek közötti békevágy vezérelte. Az elmúlt évtizedek békés fejlődését és jólétét is ez tette lehetővé. Igaz, ma már azt is látjuk, hogy a jólét mellékhatása az eredeti értékektől való távolodás is lehet.
Ahogyan a dinamikusan fejlődő, sok nemzeti érdeket összehangolni próbáló Osztrák–Magyar Monarchia esetében is egykor, úgy az Európai Unió esetében ma is látható, hogy a világ más hatalmai ellenérdekeltek lehetnek abban, hogy az EU egységes és erős legyen.
A jövő évi európai parlamenti választások tétje tehát az, hogy az Európai Unió vissza tud-e találni az alapítók értékeihez, amelyek közül most a békére való törekvés a legfontosabb. A cél érdekében a leghatékonyabb magyar munkamegosztás az lehet, ha a Fidesz elkötelezett, fegyelmezett és professzionális delegációja mellett a KDNP – mint az EPP, a várhatóan legnagyobb frakció tagpártja – minél komolyabb súllyal vesz részt az Európai Parlament munkájában. A KDNP ezzel is hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk érdekeit minél több politikai színtéren képviselve hatékonyan tudjuk megvédeni hazánk szuverenitását és a számunkra fontos értékeket.
Nekünk, magyaroknak ugyanis küldetésünk és felelősségünk van: visszahozni a békét Európába, és a boldog békeidők fejlődését biztosítani a kontinens nemzetei számára.
A szerző a KDNP országos választmányának titkára, korábbi országgyűlési képviselő
