Németországban idén októberben Bajorország és Hessen tartományban voltak választások. Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU) megőrizte 85 parlamenti helyét, ezzel az első helyen végezve, Hessenben pedig a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a legutóbbi választáshoz képest 7,6 százalékkal növelve támogatottságát kapta a legtöbb szavazatot. Mindkettő az EPP tagpártja.

Szlovákiában két ciklus kihagyása után ismét bekerült a parlamentbe az EPP-tag kereszténydemokrata KDH. Lengyelországban a választásokon a legtöbb szavazatot az eddig kormányzó PiS szerezte ugyan, de az előző választásokhoz képest csökkent a támogatottsága, ami így nem elég a parlamenti többséghez. A második és a harmadik legtöbb szavazatot kapott mindkét formáció EPP-közeli, a Harmadik Út keretében indult Lengyel Népi Párt is EPP-tagpárt. Jelen állás szerint van esélyük arra, hogy részesei legyenek a következő kormánykoalíciónak.

 Ez látszik az előrejelzésekből is. A Europeelects.com honlap havonta frissített, a tagállamokban az aktuális párttámogatásokat figyelembe vevő előrejelzése szerint, 2023. október 31-én megjelent adatok alapján az EPP 165–180 képviselői hellyel számolhat jövőre, amely eredménnyel így továbbra is a legerősebb csoport lenne. Ez azt is jelenti, hogy továbbra is az EPP pártcsaládja lesz a legnagyobb hatással a kontinens politikai életére.

Magyarország és a hazánkat kormányzó Fidesz–KDNP-szövetség érdeke, hogy az EPP-n belül az idézett cikk lelkületének megfelelő kereszténydemokrata irányzat erősödjön. Magyarországról az EPP-nek a Fidesz 2021-es kilépése óta egyetlen tagpártja van, a KDNP, amely jelenleg egy képviselővel van jelen az Európai Parlamentben. 

Talán nem túlzás, hogy 2024-től a KDNP számára e feladat sorsdöntő kihívás is egyben. Az EPP többi tagpártjának képviselői közül meg kell találni és magunk mellé állítani azokat a politikusokat, akik továbbra is elkötelezettek az alapítók kereszténydemokrata értékrendje iránt.
 

Lehet-e okunk abban bízni, hogy erre van esély?

Az EPP eredetileg az Európai Uniót megálmodó és létrehozó „alapító atyák” szellemiségéhez legközelebb álló, azt továbbadni hivatott politikai közösség. Magát az Európai Uniót keresztény hitüket mélyen megélő kereszténydemokrata politikusok békevágya hozta létre a második világháború után. Az alapgondolat elsősorban az évszázadok óta fennálló, gyakran háborúkban testet öltő német–francia szembenállás meghaladása volt. Felismerték, hogy az egymással folytatott pusztító hatalmi vetélkedés helyett országaik fejlődésének záloga a XX. század második felében a béke, és az azt garantáló gazdasági együttműködés. Szent II. János Pál pápa így fogalmazott ezzel kapcsolatban:

Az Európai Uniót létrehozó lelkület személyes véleményem szerint az emberi civilizáció egyfajta csúcsteljesítménye volt akkor. Alapítását, kifejezetten keresztény alapon, a nemzetek közötti békevágy vezérelte. Az elmúlt évtizedek békés fejlődését és jólétét is ez tette lehetővé. Igaz, ma már azt is látjuk, hogy a jólét mellékhatása az eredeti értékektől való távolodás is lehet.

A jövő évi európai parlamenti választások tétje tehát az, hogy az Európai Unió vissza tud-e találni az alapítók értékeihez, amelyek közül most a békére való törekvés a legfontosabb. A cél érdekében a leghatékonyabb magyar munkamegosztás az lehet, ha a Fidesz elkötelezett, fegyelmezett és professzionális delegációja mellett a KDNP – mint az EPP, a várhatóan legnagyobb frakció tagpártja – minél komolyabb súllyal vesz részt az Európai Parlament munkájában. A KDNP ezzel is hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánk érdekeit minél több politikai színtéren képviselve hatékonyan tudjuk megvédeni hazánk szuverenitását és a számunkra fontos értékeket.

Nekünk, magyaroknak ugyanis küldetésünk és felelősségünk van: visszahozni a békét Európába, és a boldog békeidők fejlődését biztosítani a kontinens nemzetei számára.

A szerző a KDNP országos választmányának titkára, korábbi országgyűlési képviselő

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság néppárti elnöke az EU helyzetéről tartja éves beszédét az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2023. szeptember 13-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)