A Kennedyk legutóbb akkor tűntek fel a hírekben, amikor ifjabb Robert F. Kennedy amerikai elnökaspiráns előállt azzal, hogy a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség világszerte újságírók ezreit fizeti a washingtoni propaganda terjesztésére. Ő az ötödik a dinasztiából, aki megpályázta a Fehér Házat. De egyelőre lemaradtak a két elnököt is adott Bushok mögött. A Kennedyk gyakran olyanok, mint a mosónők: korán halnak. Ennek a mostani Kennedynek a szépreményű – és vele azonos nevű – igazságügy-miniszter, majd szenátor apját mindössze 42 éves korában ölték meg. Még híresebb nagybátyja, John F. Kennedy elnök pedig 46 esztendős volt, amikor Dallasban végzett vele a merénylője 1963. november 22-én.
A XX. század legnagyobb vihart keltett politikai gyilkosságának a héten van a hatvanadik évfordulója. De úgy látszik, nem tudnak róla annyi tanulmányt és cikket írni, filmet készíteni és iratot nyilvánosságra hozni, hogy az amerikaiak beletörődjenek a hivatalos magyarázatba.
Nem sokkal a gyilkosság után az úgynevezett Warren-bizottság azt állapította meg, hogy Lee Harvey Oswald, egy zavaros kommunistaszimpatizáns, magányos elkövetőként lőtte le az elnököt. A közvélemény-kutatók időről időre felmérik, mennyire hiszik ezt el az emberek. Most az amerikaiak kétharmada állítja, hogy JFK összeesküvés áldozata lett. Sőt minden tízből négyen úgy vélik, a washingtoni államapparátus, így a CIA, illetve a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI is szerepet játszott a merényletben.
A kétkedőknek – akiknek számolniuk kell azzal, hogy összeesküvés-elméletek híveinek könyvelik el őket – az évtizedek során változott az aránya, sőt az összeesküvés jellegéről vallott véleménye is. Az 1960-as években a legtöbb amerikai még elfogadta a „magányos farkas” verziót, míg a huszadik évfordulón, tehát az 1980-as évekre a háromnegyedük – ahogy egyébként egy képviselőházi bizottság megállapítása is – már megkérdőjelezte azt. Az „idegen kéz” változatban először a szovjetek vagy a kubaiak szerepét hangsúlyozták, később mozdult el a hangsúly az amerikai érintettségre.
