Ezt pedig nem csupán az utóbbi két évben, hanem már évekkel az ukrajnai háború kitörése előtt hangsúlyozta. Például négy éve, Vlagyimir Putyinnal történt budapesti tárgyalását követően – az orosz elnök társaságában – kijelentette:
minden ország ott van, ahova a Jóisten teremtette. Ez Magyarország számára azt jelenti, hogy mi egy Moszkva–Berlin–Isztambul háromszögben éltük az elmúlt ezeregyszáz évben és éljük ma is az életünket. A magyar politikának az a célja, hogy a világ minden nagyhatalma érdekelt legyen Magyarország sikerében, de különösen érdekeltek legyenek azok az országok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak a mi életünkre.
Mint mondta, ehhez a szemponthoz illeszkedik az orosz–magyar együttműködés is, azzal együtt, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, és az is marad.
Ezen a vastörvényen, illetve vezérelven az orosz–ukrán háború – pontosabban orosz–amerikai proxyháború – és a teljesen elhibázott uniós válaszlépések, a kudarcot vallott oroszellenes szankciók sem változtattak. Mi változatlanul a háború minél előbbi befejezésében és az együttműködés folytatásában vagyunk érdekeltek Oroszországgal éppúgy, mint Németországgal és az Európai Unió többi tagállamával. És mint Törökországgal. Amelynek elnökével idén már negyedszer tárgyalt hétfőn a magyar kormányfő, és akivel kiemelt stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. Ez arról szól, hogy a jövőben olyan szorosan akarunk együttműködni egymással, amennyire csak két nép és két ország teheti.
A nagy terv az, hogy a törökök meg a magyarok együtt lesznek győztesek a XXI. században
– fogalmazott Orbán Viktor.
Hogy miért olyan fontos nekünk, hogy kiemelt stratégiai partnerek legyünk a törökökkel, arra – a történelmi hagyományok és kulturális kapcsolatok mellett – ismét csak a földrajz ad észszerű és érvényes magyarázatot. Ha ránézünk a térképekre, azt látjuk, hogy Törökország kulcsfontosságú csomópont (divatos szóval: hub) Európa, Ázsia és Afrika között. Ráadásul a népességét és a GDP-jét tekintve is már a világ tizenhetedik legnagyobb országa, a világ legerősebb hadseregeinek rangsorában pedig szakértők szerint a tizenegyedik helyen áll.
Hazánk számára a kelet–nyugati kereskedelem, az energiaellátás, az illegális migráció megfékezése szempontjából is létfontosságú szerepe van – ahogy Orbán Viktor fogalmazott: Magyarország nincs biztonságban Törökország nélkül.
A világpolitikai, világgazdasági blokkosodás és a hidegháború újjáélesztése helyett mindketten a kölcsönösen előnyös, egyre bővülő és mélyülő kapcsolatokra épülő többpólusú világrendben vagyunk érdekeltek, amelyben a szuverén Magyarország és Törökország is fontos kapcsolódási pont Kelet és Nyugat között. Az ezt célzó szuverenista politikához pedig nagy segítséget nyújt a földrajzi, geovíziós szemléletmód.
