Nézzük a másik serpenyőt:  

Először helyzetünket a világban, a külügyet. Nemzedékünk és sokan fiatalabbak 1956 eszményeihez, eseményeihez viszonyították egész életüket. 

(Gond és hitvallás. A magyar írók nyilatkozata, Budapest, 1956. december 2.) Féltettük a gyermekeink korosztályából legbátrabbat, aki a jelen levő százezrek és a nagyvilág szemébe mondta 1989. június 16-án, a Hősök terén, az ötödik koporsó mellett igazságunkat.  Látjuk, mára a széles értelemben vett biztonságpolitika vált a fő kérdéssé, várható, hogy lassan minden ennek rendelődik alá. Sokat dolgozó, fontos tárgyalásokat folytató külügyminiszterünk Közép-Európa reálpolitikusaként igyekszik egyensúlyt  teremteni egy átalakuló világrendben, látva a hagyományos értékek háttérbe szorulását.

A nemzeti média és a kultúra helyzetét – elismerve a jó törekvéseket, értékelve az eredményeket – általában kritikusan ítéljük meg. „Hogy egy népnek milyen a lelkivilága, a lelki képe, annak kialakítása nyomósan hozzájárul, hogy milyen tükröt tartanak elébe. Ez a tükörtartás világszerte a szellem embereire – különösen a tollnak s az eszmecsere egyéb eszközeinek forgatóira – hárul.” Illyés Gyula üzenete mai békétlen, mediatizált, háborúzó világunkban, e napokban különösen megszívlelendő erkölcsi kötelezettséget igényel a szellemi honvédelem, s a magyar önvédelem bajtársaitól, akik tudják, anyanyelvünket és történelmünk minden tárgyi és szellemi emlékét sokkal jobban – és önzetlenül – kellene védeni.

A gazdaság gondjai miatt nő a távolság a gazdagabb és a szegényebb állampolgárok lehetőségei és életvitele között. Nem tartjuk továbbra is indokoltnak az egykulcsos adó fenntartását. A vagyoni különbségeket enyhítő jövedelempolitika kivédhetné az Európai Unió által szorgalmazott vagyonadó bevezetését. Az állam szabályozó eszközeivel sokat tehetne a pusztán tőkeérdekeltségen alapuló gazdasági szemlélet ellensúlyának megerősítésével. (Az „osztalék-elsőbbségi részvények” története a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra tartozik).  Aggályosnak tartjuk a vidék gazdasági, társadalmi helyzetét, amit jól mutat a mezőgazdasági vállalkozások statisztikailag kimutatott csökkenése. Az agrárágazatban a családi gazdaságok és a nagygazdaságok között a kormány által tervezett arányt ugyanis még nem sikerült kialakítani. Fokozottabban kell törekedni a vidék népességmegtartó erejét előmozdító gazdaságszabályzó, és társadalmi összefogást elősegítő intézkedésekre. A vidék jövőképének kialakítása során azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a  Vidéki Térségek Európai Kartája (1996) kimondja: a vidék jellemzői és értékei – a környezet- és természetvédelem –pótolhatatlan kincsek az egész társadalom számára.

A nemzeti érzelmű, jobboldali szavazók közül sokan látva a nemzetközi problémákat, az ellenzéki pártok néha csak nevetséges, máskor felháborító akcióit, úgy érzik, most nincs ideje szólni az Európai Unió átlagánál jóval alacsonyabb munkabérekről, egészségre ártalmas munkahelyekről. Azt gondoljuk, tévednek. Némelyik gazdag honfitársunk mintha nem érzékelné a mélyszegénység mellett immár a középosztály elszegényedését is. Miután ők egyúttal nem a „szellemi nagyvagyonok” birtokosai, el kell nekik magyarázni, hogy a társadalom többsége nem helyesli viselkedésüket. Támogattuk és ma is helyeseljük a nemzeti tőkésréteg létrehozását, de a nemzet gerincét kitevő kis- és középvállalkozások, értelmiségiek, gyári munkások, mezőgazdasági munkát végzők türelmét ők ne tegyék próbára újgazdag allűrökkel, vélt igazságaik, vélt tudásuk birtokában. Gondoljanak Széchenyire, aki főúri rang, óriási vagyon, kitűnő neveltetés, kiemelkedő tudás birtokában írta: „Egyesült erővel iparkodjunk azon, hogy Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkül, födél és szakismeret nélkül, és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze."

A kormány szociális juttatásaihoz egy javaslat: az 1%-os adófelajánlások teljes maradványát kapja egy rendkívüli juttatásként a szociális tárca. Ez ne maradjon kincstári bevételnek. A 10 ezer forintos ún. nyugdíjprémium forrása az állami költségvetés legyen, így nem kellene automatikusan mindenkinek utalni. A több százezer, vagy éppen millió forint feletti nyugdíjak tulajdonosainak ez nem hiányzik, a félmillió rászoruló kisnyugdíjas így többet kaphatna. A kincstárnak, tudjuk, minden forintra szüksége van, de érdemes lenne egy húsz év előtti, dr. Baranyi Károly és a KDNP szakértői által kimunkált, a Százak Tanácsa által is támogatott (a Kossuth Rádió archívumában bizonyára megkereshető) javaslat, hogy az egyházak, a tehetségek segítése és a civil szervezetek 1-1-1 %-os támogatásához hasonlóan az adózók felajánlhassanak jövedelmükből bizonyos százalékot szüleik számára. (A javaslat roma honfitársaink körében is népszerű volt, akiknek oktatási, kulturális felemelkedése az évtized közepén megtorpant.) 

Az önálló oktatási minisztérium visszaállításának indokai között a legfontosabb: az oktatás nemzeti ügy. Feladata a nemzeti értékek következetes képviselete. Egészséges nemzeti öntudatra nevelő, a gyakorlati ismeretek mellett a művészeti nevelésre is nagy figyelmet fordító iskolákra van szüksége ennek az évezrednek is. Nem elég, hogy a tanárok, tanítók csak a kormány kinyilvánított jó szándékával találkoznak, mert a bérkérdés a társadalmi megbecsülés jele egyben. Nem mindegy, hogy a tanári hivatásrendet képviselő miniszter ott ül-e a nemzet jelenéről, jövőjéről döntő kormányüléseken, vagy sem. A felsőoktatás helyzetéről – az állami, egyházi, alapítványi fenntartású egyetemekről – megoszlanak a vélemények. Néhány év múlva már világosabban látunk. Azt azonban az első perctől helytelenítettük, hogy kormánytagok, pártpolitikusok legyenek a kuratóriumok tagjai. (Nem beszélve arról, hogy ezek a társadalmi megbízatások milliós jövedelmű emberek másod-harmadállásai voltak.) Sokan vannak a nemzet érdekében önzetlenül dolgozó kiváló professzorok, gazdasági szakemberek, akik felkérhetők kurátornak. Sok jó példát ismerünk. A kancelláriai rendszer kiépítését rokonszenvvel figyeltük, de ma már egyetemeinken százával dolgoznak a kancellárhoz beosztott hivatalnokok, akiktől nem várhatjuk az oktató-nevelő munka, a tudományos kutatás, a nemzetközi kapcsolatok szervezését, s akik nyilván komoly szaktudásukkal más területeken eredményesen dolgozhatnának. Nem minden mérhető számokkal, semmit nem jelent, ha egy másik ország néhány százalékkal több egyetemistát mutat fel. A minőség, az oktatás színvonala a fontos. Egy jól kiképzett, hivatását szerető tanár többet segít, mint két gyengén iskolázott kollégája. Az idén elnyert orvosi és fizikai Nobel-díjak tulajdonosai a magyar általános és középiskoláknak, egyetemeinknek is köszönték diákéveiket. Ez is erőt adhat az oktatásirányítás nehéz feladatait vállaló vezetőinknek, a beosztott tanítók, tanárok tízezreinek és segítheti miniszterelnökünk kedvező döntését az Oktatási Minisztérium visszaállításáról.                                                      

Végezetül a mai parlamenti pártellenzékről: míg Széchenyinek Metternich kvalitású ellenfele volt, a mai pártvezetők, látjuk, más minőség. Nem látunk köztük személyiségeket, olyan politikusokat, akik vezethetnék országunkat. Ismét Széchenyit idézve: 

2022-ben választottunk. Érvényes, ezrek által ellenőrzötten meggyőző, kétharmados mandátumaránnyal győzött a Fidesz–KDNP. Huszonöt éve a Százak Tanácsa tízezrek bizalmából havonta találkozó tagjaiként azt kérjük honfitársainktól, hogy bár a világon minden eladó, ebből nem következik, hogy nekik mindent meg kell venniük, hanem csakis azokra szavazzanak, akik családjaink biztonságát, a nemzeti jövőt védeni akarják, és a világban élő magyarokat testvéreiknek tekintik.  

Hinni akarjuk, hogy a java erők összefogásával, a nemzet jövőjéért felelősséget érzők értelmes párbeszédével képesek leszünk megvédeni magyar és európai értékeinket, nemzetünk erkölcsi alapjait. Ezzel nyithatjuk ki minden nemzettársunk előtt  „a remény kapuit…”

Budapest, 2023. december 

dr. Andrásfalvy Bertalan (örökös elnök),  dr. Szijártó István (tiszteletbeli elnök),  Foltán László (ügyvivő elnök) 

dr. Bíró Zoltán, dr. Fekete Gyula, dr. Kellermayer Miklós, May Attila (soros elnökök)

Ágh István, Bakos István, Borbély Károly, dr. Béres József, dr. Keserü Katalin, Hegedűs Endre, Poprády Géza, dr. Mózsa Szabolcs, Császár Angela, dr. Sutarski Konrád, dr. Cs. Varga István, Gyimesi János, dr. Németh Ferenc, dr. Sallai Éva, dr. Kováts-Németh Mária, dr. Merkei Attila, dr. Bárdi László, Rajnai Miklós, dr. Schulek Ágostonné, dr. Gyurkovits Kálmán,  dr. Kisida Elek, Talpassy Zsombor, dr. Nyakas Szilárd, dr. Bardócz Zsuzsanna, dr. Messik Miklós, dr. Dobó Márta, dr. Ludányi András, dr. Csepinszky Béla, Farkas Márta, dr. Győrfi Károly, Király Béla, Bogyay Elemér,  dr. Cey-Bert Róbert,  dr. Szabó Zoltán, Szeremley Béla,  dr. Pentelényi Tamás, Totth Elemér, dr. Koós Ferenc, dr. M. Kiss Sándor, dr. Oláh István, dr. Feledy Péter, dr. Bence Lajos, dr. Boros Erika, Rieger Tibor, Spányi Antal, Muhi Béla, Kondor Katalin, dr. Bene Éva,  Magyaródy Szabolcs, dr. Szász István Tas,  Barna Erika, dr. Gyulay Endre,  Juhász Judit, dr. Zétényi Zsolt, Kű Lajos, dr. Osztie Zoltán,  Makláry Ákos, Kocsis István, dr. Lévai Attila, dr. Deák Ernő, dr. Salamon Konrád, dr. Csókay András , dr. Lóránt Károly, Szvorák Katalin, dr. Galuska László, Vincze László, dr. Sótonyi Péter, dr. Lipták József, Judik Zoltán, Dörner György, dr. Széman Péter, Gy. Szabó András, dr. Medvigy Endre, dr. Hollósy Tamás, dr. Gazsó L. Ferenc, Böjte Csaba, dr. Papp Lajos, dr. Gedai István

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz–-KDNP eredményváró rendezvényén, a Bálnában az országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás napján, 2022. április 3-án. Mögötte Semjénné Menus Gabriella, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Gyürk András, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltje, Varga Judit igazságügyi miniszter, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke, Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kubatov Gábor pártigazgató és Nagy István agrárminiszter (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)