idezojelek

Bajcsy-Zsilinszky és a hatalmi egyensúly

Az egypólusú világrend megszűnésével vissza kell térni a politikai realizmushoz: a szereplők érdekeinek elfogadásához és bekalkulálásához.

Faggyas Sándor avatarja
Faggyas Sándor
Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Naiv álmodozó volt hát Bajcsy-Zsilinszky? Vagy romantikus hős? Kodolányi János, az egyik legkiválóbb népi író, aki sorstársa volt az 1944-es üldöztetésben, azt írta róla, hogy 

korszerűtlen ember volt: romantikus hős, 1848-as radikális nemzeti forradalmak és szabadságharcok tipikus hőse. De Magyarországnak azok a végzetes évei ilyen romantikus hőst kívántak, noha a mi századunk már meg sem érti a romantikát.

Ha arra gondolunk, hogy Bajcsy-Zsilinszky az életét áldozta a magyar szabadságért és függetlenségért, és a nyilasok siralomházában hozzá rendelt lelkésznek azt mondta, hogy rendületlenül hisz Istenben és a sorsát Isten kezéből fogadja el, mert jó ügyért hal meg, méltán nevezhetjük nemzeti hősnek. És romantikusnak? Amit a fenti cikkében megfogalmazott, az a mai, XXI. századi realista geopolitikai gondolkodás és magatartás egyik alapja: „kiküszöbölése bármily hatalom egyoldalú túlsúlyának immár nemcsak Európában, hanem az egész »oszthatatlan« világban”. 

Másként fogalmazva annak fel- és elismerése, hogy 

véget ért az egypólusú világrend korszaka, csakhogy ezt az Amerikai Egyesült Államok és az általa vezetett-vezérelt Európai Unió nem akarja elfogadni. Ehelyett világpolitikai és világgazdasági blokkosodásra, Oroszország és Kína elszigetelésére, az amerikai hegemóniát biztosító egypólusú világrend megőrzésére törekednek. 

Ez azonban eleve téves, ideológia- és vágyvezérelt elképzelés, mert a világ legnagyobb területű, valamint második legnépesebb és legnagyobb gazdaságú országát, nem mellesleg két katonai szuperhatalmát elszigetelni és legyőzni nincs ereje a nyugati világnak.

Ezért jobb lenne, ha a nyugati politikacsinálók megfogadnák a nemzetközi kapcsolatok egyik legnevesebb amerikai szakértője, John Mearsheimer politológus tanácsát, mely szerint 

az egypólusú világrend megszűnésével vissza kell térni a politikai realizmushoz: a szereplők érdekeinek elfogadásához és bekalkulásához. A külpolitikai modus vivendi ugyanis jobb, mivel békésebb, mint az ideológiai és geopolitikai terjeszkedés. A realista politika lemondás a világuralom bármilyen változatáról, legyen az Pax Americana, vagy mint korábban a Pax Sovietica, Pax Germanica volt.

Lényegében ezt az elvet fogalmazta meg már nyolcvan évvel ezelőtti Magyar Nemzet-cikkében Bajcsy-Zsilinszky Endre, és erre törekszik 2010 óta Magyarország kormánya, akkor is, ha józan és békés reálpolitikájával – egyelőre – majdnem egyedül van az unióban. De a 2024-es esztendő talán ebben is változást hozhat.

Borítókép: Bajcsy-Zsilinszky Endre (Forrás: Wikipédia)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.