A másik dolog: Ursula von der Leyen, akinek a Pfizer-vezetővel való, SMS-ben intézett 35 milliárd eurós vakcinavásárlása miatt már régen bíróság előtt kellene állnia, illetve rég le kellett volna mondania, bejelentette, hogy újrázni szeretne. Elég pocsék, sőt kártékony vezetője volt az Európai Bizottságnak, talán még az isiászos Jean-Claude Junckernél is borzasztóbb munkát végzett az öt év során, tehát „természetes”, hogy a folytatásra törekszik.
A baj nem ez, hanem az, hogy adott esetben ez még meg is történhet. Már csak azért is, mert a néppárt ismét nyerhet, s ő ugyebár a teljesen balra tolódott néppárt tagja.

De a lényeg ebből: Von der Leyennek, aki egyébként Klaus Schwabnak, a WEF, a Világgazdasági Fórum elnökének nagy híve, egyben a WEF kuratóriumának a tagja, óriási támogatottsága van a brüsszeli és a davosi elitben egyaránt. 

Nemrég zajlott le egy panelbeszélgetés szuverenista EP-képviselők között Brüsszelben, amelyen a lengyel PIS (Jog és Igazságosság) tagjai és a Belga Érdek (Vlaams Belag) képviselője vett részt. A vitában a résztvevők világossá tették – amint erről a wpolytice.pl beszámol –, hogy a háttérben gőzerővel zajlik az uniós szerződések módosítására irányuló munka, de erről a széles európai közvélemény nem sokat tud, mert a fősodratú média tudatosan nem számol be ezekről. Idézem a portált: „A tervek szerint Brüsszel átveszi az irányítást a korábban tagországok által kezelt területek felett. Ebbe beletartozik az oktatás, az egészségügy, a védelem, a külpolitika, a határok, az uniós országok belpolitikája, a vétójog és az euróvaluta. A tagországok esetében ezért fennáll annak a veszélye, hogy elveszítik szuverenitásukat egy európai szuperállam felépítése érdekében.”

Két résztvevőt idézek, az egyik Saryus Wolski:

A másik a belga Gerolf Annemans:

A vitafórum összegzésében így fogalmaztak a résztvevők: „A múlt év végén az Európai Parlament egy sor reformjavaslatot terjesztett elő, amelyek tökéletesen körvonalazzák a mainstream EU hosszú távú szándékait, miközben a nyilvánosságot szándékosan homályban tartják.”

Ehhez még annyit érdemes hozzátenni, hogy 2023 októberében az Európai Parlament jogi bizottsága és alkotmányügyi bizottsága jelentést fogadott el, amelyben úgy érvelnek, hogy az uniós jog nemzeti joggal szembeni elsőbbségének elvét kifejezetten be kell építeni az uniós szerződésekbe. Mit is jelent mindez? Nem mást, mint a tagállamok teljes jogi-alkotmányjogi, valamint gazdasági, kulturális alávetettségét a brüsszeli vezetésnek. Egy szuperállam létrehozását, amely még az Egyesült Államokhoz képest is sokkal centralizáltabb hatalmat adna Brüsszelnek, mert még a tengerentúlon is több önálló joga van az államoknak, mint a tervek szerint a kontinensünkön lenne a nemzetállamoknak. Mindennek érdekében akarják megváltoztatni az uniós alapszerződéseket, éppen ellenkező irányban, mint amit mi, magyarok és talán még néhány ország elképzeltek valaha is.

És mégis: a mostani helyzet, ez a veszély már terjedelmében és tartalmában más, mint az, amikor minket és a lengyeleket kipécéztek maguknak, és folyamatosan támadtak bennünket, eleinte politikai eszközökkel, majd, miután ez nem volt hatásos, jogi és pénzügyi eszközöket is bevetettek. A támadássorozat persze ma is zajlik, és folytatódni is fog ellenünk. Lengyelországban már elérték céljukat, a kormányváltást, tehát ott már „minden oké”, sőt ennek erősödésére is számíthatunk.

De! A brüsszeli és davosi elit egy óriási lépést tett a nagy cél felé, ma már nem elég nekik, hogy minket támadjanak. Itt már a globalista világkormányzással összefüggésben azt tűzik ki célul, hogy ne pusztán minket söpörjenek le a pályáról, mert ezzel még csak azt érik el, hogy nem lesz tagállam, amely ellenállna az aktuális céljaiknak, mint pél­dául Ukrajna tökkelütött módon való támogatása vagy a migráció támogatása. 

Mi következik ebből? Itt már az összes tagállam sorsáról van szó, arról, hogy együtt megyünk a levesbe vagy együtt állunk ellent ennek, vagy legalábbis a tagállamok egy része megpróbál ellenállni a szuperföderális-globalista elképzelések megvalósulásának.

Amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy az unióból nem kifelé, hanem egyre befelé kell mennünk, akkor szerintem csak arra gondolhat, hogy eszünk ágában sincs kilépni egy erős, szuverén tagállamokból álló unióból. 

Ezzel szemben ha a választások után mégis létrejönne – akaratunk ellenére – egy szuperföderális, a tagállamok összes nemzeti jogát elvevő, szuverenitásunkat csírájában megszüntető unió, amelyben minden önállóságunkat elveszítjük külpolitikai, belpolitikai, gazdasági, adózási, oktatási, környezetvédelmi, médiabeli, honvédelmi, tudományos, mezőgazdasági, határvédelmi, egészségügyi és háborús kérdésekben, tehát mindenben, ami fontos, akkor személy szerint úgy látom, egy ilyen unióba nem érdemes, nem szabad befelé menni.

Isten óvja a független nemzetekből álló Euró­pát, s nem a szuperföderális uniót!

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke távozik a pulpitustól, miután felszólalt az európai biztonsági és védelmi kérdésekről tartott vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. február 28-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)