idezojelek

A transzhumanizmus előfutára a transzgender ember

Itt az ideje, hogy ha kell, erővel elsöpörjük a színről a woke-szektát.

Kis Ferenc avatarja
Kis Ferenc
Cikk kép: undefined
Fotó: Czeglédi Zsolt

A sportra eddig mindig úgy tekintettünk, mint a nemes versengés, a fair küzdelem és a testi-lelki harmónia jelképére, ahol a valóság, a teljesítmény a döntő, nem lehet mellébeszélni, pusztán az ideológia kevés a győzelemhez. A politika persze gyakran próbálta formálni a sportot vagy éppen hasznot húzni belőle, a hidegháború éveiben bojkottáltak olimpiákat oda-vissza, emlékszünk Moszkvára és Los Angelesre.

Párizsban azonban új jelenséget láthatunk, maga a Nemzetközi Olimpiai Bizottság asszisztál egy sötét ideológia gyakorlatához, amely jóval túlmutat a sporton. 

A női mezőnyben induló, de láthatóan – és korábbi orvosi vizsgálatok által alátámasztva – férfi fizikai adottságú algériai ökölvívó esetéről rengeteg híradás, elemzés és nyilatkozat született, de érdemes megvilágítani a konkrét eset hátterét is. A NOB indokolása szerint az erősen kétséges nemi identitású bokszolót azért engedték a női mezőnyben versenyezni, mert ő magát nőnek tekinti, és az útlevele szerint is nő. Ezen kívül semmilyen módon nem akarnak meg­győződni a valóságról, mondván, hogy a DNS-teszt, a nemi vizsgálat etikátlan, manapság ilyenre már nem „vetemedik” a NOB. Miközben természetesen zajlanak doppingvizsgálatok az olimpián, mint ahogy más világversenyeken is, ahol nem egyszer előfordult, hogy a magas tesztoszteronszint miatt kizártak sportolókat vagy utólag elvették tőlük az érmeiket.

A nemzetközi felháborodás ellenére is hajthatatlannak mutatkozó NOB-vezérkar minden bizonnyal úgy látja, jobb, ha nem haragítja magára a woke-szektát, azt a jelentős pénzügyi hátterű és médiájú elitet, amely már a sportban is egyre nagyobb befolyásra tesz szert.

De mi lehet a háttérben munkálkodók célja?

A mindenkori progresszívek, a „felvilágosultak”, akik háromszáz éve a humanizmusra hivatkoztak, aztán a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavával gyilkoltak halomra mindenkit, aki az útjukban állt, majd a kommunizmus szépen hangzó utópiája nevében tették ugyanezt százmilliós nagyságrendű emberáldozatot okozva, ma woke-nak azaz „megvilágosodottaknak” nevezik magukat és folytatják azt a társadalomrombolást, amit a szellemi elődeik. 

A céljaik ugyanazok, amelyeket részben, jó néhány társadalomban már el is értek: a kereszténység háttérbe szorítása, a nemzeti identitás lebontása és a család intézményének szétzilálása, relativizálása.

A családhoz és a nemzethez való természetszerű kötődésünk elleni agresszív támadások után ma már a legalapvetőbb kötődésünket, a saját személyes identitásunkat próbálják jelentékteleníteni, viszonylagosság tenni, erről szól az úgynevezett genderideológia, az LMBTQ-szervezetek tevékenysége. A nemi azonosságunk a legközelebbi, ezáltal legerősebb önképmeghatározó szempont, ha ezt is megszüntetik, akkor az egyének gyakorlatilag bármilyen mátrixba, látszatvilágba beilleszthetők lesznek.

Mindez nem csupán tudományos-fantasztikus elmélkedés, hiszen vaskos irodalma van már a transzhumanizmusnak, ami már a Homo sapiensen túlmutató, bizarr jövőképet fest elénk. Ennek egyik teoretikusa a világhírű izraeli történész, Yuval Noah Harari, aki a Homo Deus című könyvében részletesen leírta, hogy jön majd létre a transzhumanista ember a mesterséges intelligencia segítségével, nanorobotokkal a génjeiben.

A transzhumanizmus előfutára a transzgender ember, vagyis elsőként a nemi jellegzetességeket akarják eltüntetni, ma még csak a tudatformálással, de holnap akár fizikai értelemben is. Itt érnek össze az egykor még a homoszexuálisok jogaiért, és elfogadtatásáért küzdő LMBTQ-szervezetek a transzhumanizmussal. A hazai sajtóban kevésebb nyilvánosságot kapott, de itthon is megjelent korábban néhány cikk arról, hogy az Egyesült Államokban már óriási pénzeket fektetnek be a transzmozgalomba üzleti körök, olyan milliárdosok, mint például Soros György. Nem véletlen, hiszen hatalmas üzletet látnak benne.

Érdemes idézni ennek a társadalommérnökségnek az egyik befolyásos alakját, Martine Rothblattot. A korábban Martin néven ismert Rothblatt már nőként azonosítja magát, öndefiníció­ja szerint transzhumán, politikai programjában pedig megkérdőjelezi a nemiségről, a szexualitásról alkotott hagyományos fogalmakat. Ez magában foglalja az emberek és a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a technológiai reprodukció és más átalakító technológiák ötvözésének támogatását is. Rothblatt más transzszexuális jogászokkal együtt elkészítette az első gender törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy biztosítsa a fizikai valóság megváltoztatásához szükséges jogokat.

Így már tisztábban láthatjuk, mi is az oka annak, hogy a NOB zöld jelzést ad egy férfinak látszó, papíron nő bokszolónak, nem vizsgálva a valóságot, nem törődve a sportszerűséggel és a valódi női sportolók jogával a tisztességes versenyhez.

Itt az ideje, hogy ha kell, erővel visszatuszkoljuk abba a bizonyos palackba a kieresztett szellemet, elsöpörjük a színről a woke-szektát, és megálljt parancsoljunk az embert önmagából kiforgatni igyekvő őrülteknek.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Elittúltermelés és elszegényedés (2. rész)

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.