A sportra eddig mindig úgy tekintettünk, mint a nemes versengés, a fair küzdelem és a testi-lelki harmónia jelképére, ahol a valóság, a teljesítmény a döntő, nem lehet mellébeszélni, pusztán az ideológia kevés a győzelemhez. A politika persze gyakran próbálta formálni a sportot vagy éppen hasznot húzni belőle, a hidegháború éveiben bojkottáltak olimpiákat oda-vissza, emlékszünk Moszkvára és Los Angelesre.
Párizsban azonban új jelenséget láthatunk, maga a Nemzetközi Olimpiai Bizottság asszisztál egy sötét ideológia gyakorlatához, amely jóval túlmutat a sporton.
A női mezőnyben induló, de láthatóan – és korábbi orvosi vizsgálatok által alátámasztva – férfi fizikai adottságú algériai ökölvívó esetéről rengeteg híradás, elemzés és nyilatkozat született, de érdemes megvilágítani a konkrét eset hátterét is. A NOB indokolása szerint az erősen kétséges nemi identitású bokszolót azért engedték a női mezőnyben versenyezni, mert ő magát nőnek tekinti, és az útlevele szerint is nő. Ezen kívül semmilyen módon nem akarnak meggyőződni a valóságról, mondván, hogy a DNS-teszt, a nemi vizsgálat etikátlan, manapság ilyenre már nem „vetemedik” a NOB. Miközben természetesen zajlanak doppingvizsgálatok az olimpián, mint ahogy más világversenyeken is, ahol nem egyszer előfordult, hogy a magas tesztoszteronszint miatt kizártak sportolókat vagy utólag elvették tőlük az érmeiket.
A nemzetközi felháborodás ellenére is hajthatatlannak mutatkozó NOB-vezérkar minden bizonnyal úgy látja, jobb, ha nem haragítja magára a woke-szektát, azt a jelentős pénzügyi hátterű és médiájú elitet, amely már a sportban is egyre nagyobb befolyásra tesz szert.
De mi lehet a háttérben munkálkodók célja?
A mindenkori progresszívek, a „felvilágosultak”, akik háromszáz éve a humanizmusra hivatkoztak, aztán a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavával gyilkoltak halomra mindenkit, aki az útjukban állt, majd a kommunizmus szépen hangzó utópiája nevében tették ugyanezt százmilliós nagyságrendű emberáldozatot okozva, ma woke-nak azaz „megvilágosodottaknak” nevezik magukat és folytatják azt a társadalomrombolást, amit a szellemi elődeik.
A céljaik ugyanazok, amelyeket részben, jó néhány társadalomban már el is értek: a kereszténység háttérbe szorítása, a nemzeti identitás lebontása és a család intézményének szétzilálása, relativizálása.
