Az én egyik érvem – most már kimondottan a hangsúlyozom, részleges tiltás mellett, amit már szintén több szakembertől hallhattunk – az, hogy már a 25. órában (!) vagyunk gyermekeink nagyon rossz irányba tartó szocializációja tekintetében, azaz abban, hogy kommunikációjukban visszafejlődnek és emberi kapcsolataikban szegényesek. Márpedig az ember társadalmi lény, vagyis a közösségi lét mindenki számára meghatározó, amely nemcsak gépekben, hanem kapcsolatrendszerekben, beszélgetésekben kell hogy megvalósuljon.
Másik érvem a tiltás helyességét üdvözölve, hogy a valóban pedagógusi vénával megáldott tanárok/nevelők már régóta fájdalmasan konstatálják, mennyire elmaradott a gyerekek többsége a műveltségbeli témákban. Nem olvasnak és nem tájékozódnak, mert minden infóhoz hozzájuthatnak egyetlen vagy néhány kattintással.
A tájékozatlanságnak későbbi életükben, munkájukban sok kínos pillanatot köszönhetnek majd. A rengeteg negatív példából most néhány megtörténtet idézek – elijesztésül – mondjuk a média világából: „a németeket az 1700-as években telepítették be Magyarországra a tatárjárás után”. Vagy egy riporter szerint léteznek „diplomai kapcsolatok”. Egy műsorvezető kérdése: „van-e Kamala Harrisnek karizmatikája?” Az idegen szavak helytelen használata is bántó, de azoknak utána lehet nézni, viszont ha a saját anyanyelvén beszél valaki hülyeséget: „fel fog lebbezni Trump?”, akkor csak megismételhetjük: az órán a tanárra kell figyelniük és nem a kütyüket markolniuk, ha gyerekeink nem akarnak bugyuta felnőttekké válni.
Egyébként az oktatásban is sok mindent lehet megfelelő arányban alkalmazni, mert nincs egyedül üdvözítő módszer.
A szerző egyetemi docens
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!