Donald Trump előző elnökségének egyik legvitatottabb intézkedése a kínai késztermékimportot sújtó vámok felemelése volt. Beiktatásának közeledtével pedig ezt megint sok, már-már hisztérikus kritika éri. Nézzük meg e téma világgazdasági-gazdaságtörténeti hátterét!
Az 1973–74-es nagy olajárrobbanás után átalakult a világgazdaság. A fejlett országok leépítették energiaigényes nehéziparukat, majd ezt követően feldolgozóiparukat. A nehézipar a fejlődő országokba települt át, úgyszintén a feldolgozóipar is.
A fejlett országok a magasabb műszaki színvonalat képviselő termékek gyártására és a szolgáltatások fejlesztésére álltak át, a könnyűipari és feldolgozóipari termékeket egyre nagyobb mértékben a fejlődő országokból importálták: először a délkelet-ázsiai „kistigrisektől”, majd fokozódó mértékben Kínától;
az USA esetében Mexikó hasonlóan jelentős szerepet játszik a késztermékimportban.
Az információtechnológia (IT) forradalma eleinte még jobban kiélezte ezt a strukturális különbséget, de idővel abba Kína és a délkelet-ázsiaiak is bekapcsolódtak. A feldolgozóipari termelést is egyre inkább áthatotta az IT. (Erre utalnak a harmadik, majd a negyedik ipari forradalom kifejezések.) Tehát a késztermékimport már nemcsak textilipari és fémipari termékeket jelentett, hanem villamosipari, majd elektronikai és számítástechnikai eszközöket is. Például az Apple a gyártását nagyrészt – az olcsó munkaerő miatt – Kínába helyezte át. Így
a két szuperhatalom között szoros együttműködés, sőt összefonódás jött létre a gazdaságban, miközben a politika mindkét oldalról igyekezett és igyekszik azt korlátolni, mérsékelni.
Ezt tette Donald Trump is 2017-től 2021-ig tartó első elnöksége idején. A stratégiai megfontolások mellett a vámemelések mögött az állt, hogy Amerika külkereskedelmi mérlege erősen negatív Kínával szemben: az 2018-ban tetőzött, négyszázmilliárd dollár fölé emelkedett. Így a belső piac és a foglalkoztatás védelme is indokolja a kínai importra kivetett magasabb vámokat. (2018-ban a kínai import részesedése az amerikai késztermék-behozatalban 24 százalék volt.)
A Trump újraválasztását követő hisztéria része az is, hogy a világsajtó most megint Amerikát és a világgazdaságot félti a beígért további, kínai termékere kivetett vámoktól. Trump bejelentette, hogy megvonja a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét Kínától, és ezáltal további, a kínai importot sújtó vámok kivetésére nyílik lehetősége.
A Biden-adminisztráció megtartotta a Trump idején a kínai importra kivetett vámokat, sőt még fokozta is azokat: a Kínából kerülő úton, például Mexikóból érkezett termékeket is megadóztatta. A Kínával szemben fennálló kereskedelmi deficit pedig 2023-ban 280 milliárd dollárra csökkent. Mindez azt támasztja alá, hogy
Donald Trump személye a balliberális világelit számára elsősorban ideológiai okok miatt nem kívánatos, és még sikeres gazdaságpolitikai intézkedéseit is kétségbe vonják.
A szerző közgazdász, társadalomkutató
