Miután a pandémiát követően Európa nagy nehezen megkezdte a gazdasági kilábalást – amelynek nehézkesen beinduló folyamata nagymértékben visszavetette kontinensünk regionális versenyképességét –, számos brüsszeli politikus már egy újabb botrány kapcsán kényszerült kínos magyarázkodásra. Hiszen 

 Megjegyzendő, az európai elit az akkori kritikák és a különböző elszámoltatással kapcsolatos igények ellen az eddig is jól bevált receptet alkalmazta, amely nem volt más, mint a hírhedt brüsszeli kettős mérce kíméletlen alkalmazása. Ennek folyományaként a pénzügyi transzparenciára oly gyakran hivatkozó uniós szervek még a mai napig sem tudták lezárni a Katar-gate ügyét.

Az imént tárgyalt európai válsághelyzetek és az azokra adott helytelen, korrupt és politikailag motivált brüsszeli válaszok tanulságai alapján könnyűszerrel megállapítható, hogy Orbán Viktor legutóbbi vétója, amely az unió átfogó józanságának, illetve helyzetértékelési képességének a hiányára próbálta felhívni az európaiak figyelmét, talán nem is születhetett volna jobbkor. 

Ha az immár az Egyesült Államok nélkül kallódó Brüsszelnek most sem, azaz a háború lezárásának kérdésében sem sikerül időben feleszmélnie, szinte bizonyos, hogy közeljövőben helyrehozhatatlan következményekkel kell majd számolnia.

A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője