Lambru kérte a bíróságot, hogy Giotopuloszt, aki a csoport vezetőjeként huszonegyszeres életfogytiglanra, 2412 évre ítéljék – amely, ha jóváhagyják, a leghosszabb börtönbüntetés lenne az ország büntetőjogi történetében.
Giotopulosz mosolyogva fogadta a döntést, míg Kufondiasz, akire szintén gyilkosságok sorozatáért kértek 2402 évet, könyvet olvasott, amíg az ítéletét felolvasták. A bűnözők kézre kerítése és elítélése megkönnyíti a 2004. augusztusi athéni olimpiai játékok szervezését elvállaló Görögország helyzetét, amely pontot tett az Athénban rakétatámadást, bankrablást, pisztolyos orvtámadást elkövető csoport történetének végére.”
Nos, ezekről van szó.
És még egy „apróság”, ugyanebből a cikkből:
A nyugati baloldal diszkrét bája
A 17N házi oltárán Che Guevara a főalak. Jobbján Karl Marx, balján Arisz Valuhiotisz, a görög partizánok második világháborús és polgárháborús vezetőjének fényképe látható – írja az Origó.hu. A Franciaországban született Giotopulosz, aki diákéveit is Párizsban töltötte és felesége is francia, ahhoz a marxista, szélsőbalos értelmiségi körhöz tartozik, amelynek a 60-as, 70-es években Nyugat-Európában gyakran tevőlegesen is együttműködött a baloldali anarchista csoportokkal és terrorszervezetekkel.
Nemcsak a görög társadalom vezető elitjét immár második évtizede meghatározó „pánhellén szocialisták”, a Paszok vezetői vádolhatóak azzal, hogy gyilkosságokat, merényleteket elkövető terroristák cinkosai. Az 1968-as párizsi diáklázadás ideológusa és vezéralakja, Daniel Cohn-Bendit (ma a francia Zöldek európai parlamenti képviselője) épp úgy aktív kapcsolatokat tartott fönn a németországi szélsőbaloldali, marxista szervezetekkel, mint Joschka Fischer jelenlegi német külügyminiszter.
Cohn-Bendit szüleinek az 1933-as náci hatalomátvételt követően kellett távozniuk Németországból a zsidóüldözések miatt. A diáklázadások vezéralakját 1968. májusában utasították ki Franciaországból. A trockista vezér szó szerint égő várost hagyott maga után: hívei távozása után, május 24-én felgyújtották a tőzsdét, melyet a kapitalizmus templomának tartottak.
Cohn-Bendit és Joschka Fischer között az összekötő szál Carlos, a „Sakál”. Az Ilich Ramirez Sanchez nevű terrorista és bandája 1975. december 21-én Bécsben lerohanta az olajtermelő országok értekezletének helyszínét. A hattagú terrorcsoport 11 olajminisztert ejtett foglyul, s akcióik közben meggyilkoltak egy iraki (!) testőrt, egy osztrák rendőrt és az OPEC egyik alkalmazottját. A banda tagja volt az a Hans-Joachim Klein, aki mind Fischerrel, mind Cohn-Bendittel bizalmas kapcsolatokat ápolt. Olyannyira, hogy a frankfurti rendőrség 2000 óta több ízben is hivatalosan kérte: az Európai Parlament függessze föl Cohn-Bendit mentelmi jogát.
A volt diákvezért ugyanis bíróság elé akarják állítani. Az ellene felhozott legenyhébb vád a bűnpártolás és a hamis tanúzás lenne. Cohn-Bendit ugyanis – állítják a frankfurti hatóságok – bújtatta Hans-Joachim Kleint, illetve komoly összegekkel fedezte Klein „illegalitását”. Kleint, aki 1999-ben került rendőrkézre, több gyilkosság elkövetésével is vádolják. Cohn-Bendit színes cselekedeteinek listáján egyébként még pedofil bűntettek is szerepelnek, melyekről ő maga nyilatkozott gyomorforgató részletességgel. Később egy interjújában kijelentette: ő csak beszélt minderről a korabeli, szexuális szabadosság divatja szerint, ám nem követte el a visszataszító cselekedeteket.
Cohn-Bendit mentelmi jogának felfüggesztését két alkalommal is visszautasította az európai testület, s már köztudott, hogy az újabban kevésbé szélsőbalos retorikát megütő exdiákvezér ismét jelölteti magát a francia zöldek európai parlamenti frakciójába. Esetleges bűncselekményeinek következményei, a felelősségre vonás elől így akármeddig megmenekülhet.
Görögország és Németország vezető politikai elitje tehát épp úgy érintett a szélsőbalos szervezetek már-már tömeggyilkosság-számba menő mészárlásainak eltusolásában, mint az Európai Unió törvényhozó szerve.
A volt szocialista országok sem maradtak érintetlenek a csigalassúsággal napvilágra kerülő terrorcselekményekben. Tudjuk, hogy Carlos a 80-as évek elején Magyarországon rejtőzött egy „nyaralásnyi” ideig. Látogatásáról természetesen tudomása volt a nemzetközi terrorizmus támogatásában ezáltal is részt vevő „fedett állománynak”, olyannyira, hogy az egyik közreműködő magyar titkosügynököt állítólag kihallgatták Párizsban, Carlos perében.
Daniel Cohn-Bendit pedig a legutóbbi választások idején a Centrum Párt vendégeként Magyarországra látogatott, és kijelentette: Orbán Viktor kormányát meg kell dönteni.
„Az európai, szélsőbalos terrorszervezetek és támogatóik lelepleződése valószínűleg még újabb meglepetésekkel szolgálhat.”
Ugye, milyen ismerős?
Nincs új a nap alatt.
Ma a „radikális baloldali” (mocskos terrorista) Salis ül a brüsszeli parlamentben, és Görögországban rohadt terroristák megtámadják a magyar nagykövet autóját, így akarván elérni, hogy kiengedjék a börtönből a másik rohadt terroristát, a most éppen „Maja T.-ként” szereplő, transznemű, teljesen feleslegesen létező gazembert.
Igen. Itt vannak. Itt van ismét az összes. Gyújtogatnak, fosztogatnak, anarchiát, káoszt akarnak, és ugyanazt mondják, amit mondtak ötven évvel ezelőtt.
Akkor Adenauer és Brandt és Aldo Moro és Pompidou és Valery Giscard d’Estaing voltak az autokraták és diktátorok, ma Trump, Fico, Orbán, Meloni és Le Pen az. Az első kettő ellen már megkíséreltek merényletet elkövetni. Mert ezek is készek gyilkolni.
Várunk ölbe tett kézzel vagy csinálunk valamit?