Magyarországon először a Csemegi-kódex néven ismert 1878. évi V. törvényben szabályozták tételesen a várandósság művi megszakítását, határozottan tiltva és büntetni rendelve az ilyen beavatkozást. 1933-ban a Kúria egészségügyi okok esetén engedélyezte az abortuszt. 1945-ben a szovjet megszállók által tömegesen elkövetett nemi erőszak következményeként átmenetileg engedélyezték, de az általános alapelv szerint továbbra is a magzati élet védelme volt az első.
Bár a köztudat a vasszigorral társítja Ratkó Anna kommunista egészségügyi miniszter nevét, az általa kiadott 1004/1953. számú miniszteri rendelet jóval megengedőbb szabályozást jelentett az addigiakhoz képest.
Tételesen felsorolt betegségek esetén, továbbá „méltánylandó személyi és családi körülményekre tekintettel, illetve életkori okból” engedélyezte a várandósság megszakítását a magzat 28 hetes koráig. 1954-től már szociális indokokra hivatkozva is meg lehetett szakítani a várandósságot, 1956-tól pedig gyakorlatilag korlátok nélkül lehetett magzati életeket kioltani.
Ez azt jelentette, hogy míg 1953-ban 2800 abortuszt rögzített a Központi Statisztikai Hivatal, 1954-ben már 16 300-at, vagyis egy év alatt közel megnégyszereződött a szörnyűségek száma. 1955-ben 25 398 abortusz történt, 1956-ban 82 463, 1957-ben már 123 383. 1959-től 1973-ig minden évben több magzatot öltek meg, mint ahány gyermek megszületett. 1969 volt a legsötétebb esztendő, akkor 206 817 embert pusztítottak el az anyaméhekben Magyarországon.
A liberális szabályozást csak a magzati élet védelméről szóló, ma is hatályos 1992. évi LXXIX. törvény korlátozta csekély mértékben. E jogszabály veszélyeztetettség, illetve az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén engedélyezi a várandósság megszakítását.
Utóbbi esetnek minősül, ha az állapotosság „testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést” okoz. Az abortusz elvégzéséhez írásbeli kérelem szükséges, és azt szakszerű családvédelmi tanácsadás előzi meg, mely lehetőség szerint a magzat megtartása felé orientálja a nőt. Tavaly ősz óta él a Dúró Dóra, a Mi Hazánk alelnöke által kezdeményezett szívhangrendelet, melynek értelmében a várandós nőknek a magzat meggyilkolása előtt meg kell hallgatniuk a méhükben fejlődő gyermek szívdobogását. A rendelkezést a Gyurcsány-féle hazugságpárt azzal támadta, hogy az elvezethet a magzati életek kioltásának teljes tilalmához. Ez azonban sajnos nem igaz.























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!