A hiány a kisebbik rossz

A járvány negatív gazdasági hatásait kivédő gazdaságvédelmi akcióterv teljes mérete tavaly nagyjából elérte a GDP mintegy harminc százalékát.

Budapest, 2020. mjus 11. A Miniszterelnki Sajtiroda ltal kzreadott kpen Orbn Viktor miniszterelnk (b) Varga Mihly pnzgyminiszterrel egyeztet az idei s a jv vi kltsgvetsrl valamint a gazdasgvdelmi akciterv vgrehajtsrl a PM pletben 2020. mjus 11-n. Orbn Viktor a PM s a trchoz tartoz httrintzmnyek vezetivel folytatott megbeszlsen elmondta: Magyarorszgon a vlsgkezelsben felhasznlt eszkzk slypontja tovbbra is a munkahelyteremtsen van. Megismtelte: amennyi munkahely a koronavrus miatt megsznik, a kormny annyi jat fog ltrehozni. MTI/Miniszterelnki Sajtiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A rosszabb forgatókönyv jött be: kilenc százalék lett a költségvetés hiánya 2020-ban – így indította témával kapcsolatos írását a Hvg.hu. Első pillantásra tényleg riasztó dolog, ami a címben van, mármint az államháztartási deficit elszaladása, ha pusztán a számokat nézzük. Eredetileg ugyanis Magyarország tavalyi költségvetését az éves gazdasági teljesítmény arányában, vagyis a GDP-hez mérten 1,9 százalékos hiánnyal tervezte a Pénzügyminisztérium, majd amikor beütött a koronavírus miatti világgazdasági válság, a deficitcélt is feljebb kellett srófolni.

A szóban forgó kilencszázalékos hiány ugyanakkor már hónapok óta velünk van – többször is említette az elmúlt időszakban Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a gazdaságvédelmi akciótervnek ára van, ami a hiány felfutásával jár. De ez nem az ördögtől való és egyáltalán nem hungarikum az Európai Unióban. Tudniillik maga az Európai Bizottság engedélyezte tavaly nyáron a hiány és vele együtt az államadósság elszállását a vén kontinensen, hogy mentsük a menthetőt, a gazdaságot, annak leginkább kitett ágazatait, munkahelyek millióit. Egyetlen nemzeti kormány sem volt rest, amelynek következtében sok helyütt soha vagy nagyon régen tapasztalt hiánnyal és államadóssággal találkozhatunk.

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait kivédő gazdaságvédelmi akcióterv teljes mérete tavaly nagyjából elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) mintegy harminc százalékát. Több ezer milliárd forintos összegről beszélhetünk, valamint arról, hogy ilyen ütemű költségvetési fűtésre Magyarországon még nem került sor. Több központi pillér – a járvány elleni védekezési alap, a gazdaságvédelmi alap és a költségvetésen kívüli, hitelkönnyítéseket, hitelösztönzéseket tartalmazó pénzügyi intézkedések – ad támaszt az akciótervnek, amelynek a lelke az, hogy a vállalkozások és a beruházások teremtenek és őriznek meg munkahelyeket, ezért a támogatásuk kiemelten fontos.

Meg kell említeni azokat a pénzügyi konstrukciókat is, amelyek idetartoznak: állami kedvezményes hitelek, kárenyhítő exportprogram és garanciavállalás, továbbá a Magyar Nemzeti Bank által menedzselt Növekedési hitelprogram Hajrá projektje. Szó sincs most tehát a nadrágszíj megszorításáról vagy a belső fogyasztás és a beruházások visszafogásáról, épp az ellenkezője zajlik. Miközben tehát a kényszerhelyzet miatt kétségtelenül nagy a költségvetés hiánya, addig tovább élvezzük a befektetők bizalmát. Akkor, amikor külső forrást kellett tavaly Magyarországnak bevonnia, a piaci ár feléért kaptunk értékes devizaforrást. Ám ne áruljunk zsákbamacskát: idén négy-öt, jövőre pedig hat-hét százalékos növekedés is elképzelhető.

Vagyis a magyar gazdaság válságállónak, a válságkezelés pedig hatékonynak bizonyult.

Európai viszonylatban a 82 százalékos GDP-arányos államadósság még mindig jónak mondható, az átlag ugyanis kilencven százalék. Most a magasabb hiány a kisebbik rossz, a növekedés beindítása a lényeg. Ha van növekedés, akkor minden van. Ráadásul a deficit – a több bevétel, kisebb kiadás elve alapján – a bővüléssel is mérséklődik, csakúgy, mint az államadósság. Mindkettőt ki lehet nőni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese