Egy éve annak, hogy átfogó gazdaságpolitikai akciótervet, ha úgy tetszik, költségvetési fűtést hirdetett meg a kormány. A mögöttünk álló időszak, az akcióterv(ek) alapján már tudunk mérleget vonni, tegyük hát meg! Ami az intézkedések nagyságrendjét illeti: a kormány soha nem látott anyagi hátteret biztosított a károk enyhítésére. Többi között a munkáltatók és alkalmazottaik meghatározott ideig differenciált munkahelyvédelmi adó- és járulékkedvezményeket, a kisadózó vállalkozások pedig átmeneti adóelengedést kaptak.
A munkaerő iránti kereslet átmeneti, markáns visszaesését a költségvetés csökkentett munkaidős bértámogatással, valamint szintén ágazati alapon, az éttermek, szabadidős szolgáltatások időleges bértámogatásával igyekezett orvosolni. Senki sem állítja, hogy nem veszítették el sokan az állásukat, nagyjából minden nyolcadik munkavállaló, azonban a munkanélküliséget sikerült normál keretek között tartani, közben pedig kitartott az évek óta tapasztalt, nagyjából két számjegyű bérdinamika. Ne feledjük azt sem, hogy munkahelyteremtő bértámogatásban részesültek a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is létszámbővítést végrehajtó vállalkozások, a munkaerőpiacot átmenetileg elhagyni kényszerült személyek későbbi elhelyezkedését pedig képzési támogatás nyújtásával segítette az állam.
Emellett a hazai vállalkozások új beruházásösztönzési és exporttámogatási konstrukciókat vehettek igénybe (versenyképességet növelő támogatás, tőkegarancia, hitelprogramok), az állami hátterű fejlesztési pénzintézetek szinte azonnal biztosították a forrásokat, felülírván üzleti tervüket, saját belső szabályzataikat is. A nagyvállalatok pedig beruházásaik esetén az erre a célra fordítandó nyereségre taomentességben, a kis- és közepes vállalkozások a kor kihívásaihoz való alkalmazkodást segítő fejlesztési forrásban részesültek. A koronavírus-járvány által okozott negatív reálgazdasági és pénzpiaci következményeket a Magyar Nemzeti Bank gyors és hatékony lépései is mérsékelték. 2020 tavaszától a koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatásokra az MNB a jegybankmérleg jelentős mértékű bővítésével reagált, melynek eredményeként a jegybank számottevő forrást biztosított a gazdasági szereplőknek.