A pornográfia és a koronavírus összefüggései

Az ilyen típusú oldalak a járvány okozta izolációt használják ki forgalmuk növelésére.

Az eddigi kifogások, védekezések a jövőben nem biztos, hogy elegendők lesznek Fotó: Reuters

A koronavírus megjelenése és világjárvánnyá fejlődése a világon mindenhol áthatja az emberi élet rengeteg szegmensét. Az egyik olyan terület, ahol ez gyorsan nyilvánvalóvá vált, a pornográfia, amely hirtelen rohamos terjedésnek indult, tekintve, hogy az ilyen típusú oldalak a járvány okozta izolációt használják ki forgalmuk növelésére. Az egyik legnagyobb internetes pornómegosztó oldal forgalma csak március 17-én 11,6 százalékkal nőtt. Nem meglepő ez annak fényében, hogy ez a cég március 13-án bejelentette: ingyenes hozzáférést és előfizetői jogosultságokat biztosít, kezdetben csak az olaszországi felhasználók számára, majd azóta ugyanezt kiterjesztette Franciaországra és Spanyolországra is.

A pornófogyasztás növekedése tehát részben azért van, mert a járvány miatt szinte teljesen leállt országokban több millió ember kényszerült bizonytalan időre elszigeteltségbe. A másik pszichés ok lehet Justin J. Lehmiller, az Indianai Egyetem kutatója szerint, hogy sokan a szexet megküzdési mechanizmusként használják a betegség és a halál félelmének kezelésére, amelyet a Covid–19-járvány idézett elő. Jelen helyzetben tehát nem csoda a pornográfia iránti kereslet növekedése, de nézzük meg ennek alapvető pszichés és társadalmi vetüle­teit és következményeit.

Az utóbbi két évtizedben az internet mindenki számára elérhetővé válásával az úgynevezett felnőtt-tartalmak is hozzáférhetőek lettek, akár a fiatalkorúak számára is, így ennek a tendenciának mind pszichológiai-egészségügyi, mind társadalmi-politikai hatása jelentős. Három tényezőt nevezhetünk meg az internetes pornográfia gyors terjedésének okaiként: névtelenség, megfizethetőség és hozzáférhetőség. Ezek mindegyike jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom egyre szélesebb köreiben válhatott népszerűvé és elfogadottá.

A legtöbb kutatás arról számol be, hogy a pornófogyasztás hatására nő a szexuális szabadosság, ami esetenként több partnert is eredményez, továbbá az intimitás és a szexualitás elválasztását, ami pedig különféle betegségek kockázatának növekedését eredményezi. Ezek mellett a pornográfiának számos egyéb negatív hatása is van a fiatalokra, például a nem megfelelő viselkedés utánzása, az egészségtelen beavatkozás a normális szexuális fejlődésbe és egyéb érzelmi mellékhatások, ideértve a fennmaradó szégyen, bűntudat, szorongás és zavar érzését, a korai szexuális aktivitás elősegítése, valamint a szex iránti megtévesztő és potenciálisan káros hozzáállás kialakulása.

Mindezek mellett az eddigi legtöbb kutatás összefüggést mutatott a pornó fogyasztása és a nők szexuális tárgyiasítása között, a nők elleni erőszak és a nemi erőszak társadalmi elfogadása között, valamint a párkapcsolatokra kifejtett hatását vizsgálva több tanulmány is egyértelműen negatív összefüggést talált. Nem véletlen az sem, hogy a koronavírus okozta bezártság bizonyítottan a családon belüli erőszakok számának hirtelen megugrását okozta Kínában. Az #AntiDomesticViolenceDuringEpideemia hashtaget több mint háromezer alkalommal használták a kínai közösségimédia-platformon, és a női jogvédő szervezetekhez érkező hívások is megháromszorozódtak az elmúlt időszakban a BBC szerint.

A pornószolgáltatók ellen több országban folynak eljárások a névtelen felhasználók által feltöltött súlyos bűncselekmények: nemi erőszakot, vérfertőzést és emberkereskedelmet ábrázoló videók milliói miatt. Az Egyesült Királyságban egy online petíció keretében több mint 500 000 aláírás gyűlt össze, hogy az állam tegyen határozott lépéseket az erőszakos tartalmak terjedése ellen. A pornóipar reformját és szabályozását célzó intézkedések sajnos meglehetősen nehezen haladnak. Több országban megkíséreltek életkor-ellenőrzési rendszereket bevezetni a nyílt hozzáférésű pornóoldalakon a leginkább kiszolgáltatott rétegek, a gyerekek és a fiatalkorúak védelmében, de ez idáig nem sikerült állami szinten jelentős eredményeket felmutatni.

A pszichés károkon túl ma már egyértelműen kimutatott tény, hogy az online pornográfia társadalmi szinten is rendkívül káros. Fogyasztása könnyen válhat olyan szenvedélybetegséggé, amelynek hatására az érintetteknek annyira torzul a viszonyulásuk a valóságos nemi élethez, hogy szinte teljesen megszűnik bennük a családalapításra való igény, ami pedig a népesség elöregedését és fogyását, így végső soron demográfiai katasztrófát eredményezhet.

A kérdés az, hogy mit tehetnek, illetve mi az, amit meg kellene tenniük az érintett államok vezetőinek ezen negatív tendencia ellen. Mivel a pornográfiáról szóló viták kibontakozása sajnos nagyjából a genderideológia térnyerésével esik egybe, így mára leginkább az a liberális nézet erősödött fel, amelyik az eddig felsorolt problémákkal szemben sokkal inkább a pornográfia „túlszabályozása” miatt aggódik. Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenség jogi szabályozása sérti a magánélet, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát. Lehetséges persze, hogy az igazán következetes liberálist ez nem zavarja, mert úgy gondolja, hogy akár a társadalom kollektív öngyilkossága is megengedhető, ha ebben mindenki önként vesz részt.

A nézetek közötti ellentétet és az abból fakadó problémát legjobban talán Irk Ferenc kriminológus szavaival lehet érzékeltetni: „Az erkölcsi norma értéket véd, a jogi norma érdeket, s szerencsés esetben egyúttal értéket is. Az érték egyetemes, az érdek partikuláris. Így fordulhat elő, hogy a kettő összeütközésbe kerül, s nemritkán nehéz eldönteni, hogy a büntetőjogi norma értéket véd vagy rombol.”

Ha tehát szeretnénk, hogy Európa és a nyugati, keresztény értékeken alapuló társadalmi rend fennmaradjon, újra kell gondolnunk az állam erkölcsi semlegességének kérdését, és ebben a kontextusban kell elhelyezni a pornográfia problémáját is.

A szerző szociológus