Képzeljünk el egy olyan országot, amelynek a saját határain belül teljességgel a vezető elit döntései érvényesülnek, a büntetéseket a polgárok átláthatatlan, eseti módon kapják, érdemi fellebbezési lehetőség pedig nincs. Képzeljük el azt is, hogy ez az ország mindeközben folyamatosan más államok ügyeibe avatkozik, a demokráciát kéri számon, ismeri és befolyásolja más államok polgárait. Mindeközben töretlenül terjeszti ki hatalmát és befolyását más államok szuverenitásának rovására, s mindezt úgy, hogy ő minimális beavatkozást enged csupán a saját ügyeibe. Ugye nem tartanánk demokráciának, jogállamnak egy ilyen országot, s nem is szívesen kerülnénk vele kapcsolatba? Mégis mindennap megtesszük, anélkül, hogy észrevennénk. Sőt sokan egyenesen a demokrácia fellegvárának tartják ezt a helyet. A szóban forgó ország nem hagyományos, hanem digitális értelemben vett állam.
Nem más ez, mint a Facebook. Hagyományos értelemben nem tekinthető ugyan államnak, azonban ha a digitális térre is kiterjesztjük a hagyományos értelmezést, akkor az állami szuverenitás legfontosabb jellemzőit mind felfedezhetjük: van területe, bár annak kiterjedése csupán digitális, van népessége, ők ugyan más államok polgárai (is), azonban felhasználóként ennek a közösségnek is részei, s van állami főhatalma, ennek részeként saját szabályrendszere – a cég vezetése révén, hatalmas bevételekkel. A vállalat ráadásul még tovább terjeszkedik, saját pénznem kifejlesztésén is dolgozik; bár talán kevesen hallottak a libráról, de 2019-ben ilyen irányú fejlesztésekbe kezdve a kriptovaluták és a fintech világába is belépett a közösségi hálózat. A cég ugyanakkor a gazdaság és társadalom szinte összes területére belép vagy saját fejlesztések, vagy cégfelvásárlások révén, vagy pedig hatalmas politikai lobbierejének köszönhetően, legyen szó energetikai rendszerekről, közlekedésről, az egészségügyről, oktatásról.
A világon az internetet használó emberek 63 százaléka, a közösségi médiát használó emberek 80 százaléka a Facebookhoz köthető alkalmazások valamelyikét használja. Jól látható tehát, hogy nem csupán egy cég fejlődéséről szól a történet, hanem egy digitális ország, sőt birodalom felemelkedését láthatjuk. Akár örülünk ennek, akár nem. Ennek a birodalomnak az épüléséhez és fejlődéséhez pedig mi magunk gyűjtöttük és gyűjtjük össze a nyersanyagot. Ez az újfajta, talán mindennél értékesebb nyersanyag ugyanis maga az adat lett. A gazdasági életben kulcstényezővé vált az adatok célzott gyűjtése, elemzése, illetve felhasználása.
