Kilógunk a sorból, de felfelé

Érkeznek még állami hitelgaranciák és egyéb hitelkonstrukciók, valamint beruházási programok is.

Az autóipar lassulása várhatóan nem jár leépítésekkel, ráadásul szakemberhiány van az országban Fotó: Kurucz Árpád

Miközben a válságot Magyarország sem kerülheti el, addig a gazdasági visszaesés a közép-európai átlagnál jóval kisebb lehet nálunk. Erre a következtetésre jutott elemzésében a Raiffeisen Bank. Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jósolt hasonlót. És mindkettő felettébb jó hír. Minden pozitív, ráadásul objektív üzenet ugyanis a magyar gazdaságba vetett hitet erősíti.

De lássuk a medvét!

Míg a magyar GDP 3,5 százalékkal zsugorodhat az idén, addig más, hozzánk közel fekvő országokban kétszer ekkora mínuszos teljesítmény várható. Egészen pontosan: Szlovákiá­ban és Bulgáriában hat, Lengyelországban 4,5, Csehországban 7,6, Ausztriában 7,2, Horvátországban 8,5, Romániában pedig hétszázalékos recessziót jósolnak a a Raiffeisen Bank közgazdászai.

A felvetés jogos: miért lógunk ki – kedvező irányban – a sorból? Többféle szakmai magyarázat is létezik.

Az első kiindulópont, hogy nagyon nem mindegy, milyen növekedési pályán volt egy adott gazdaság, amikor belekerült a válságba. Tudniillik a gazdasági teljesítmény visszaesését az úgynevezett potenciális növekedéséhez lehet mérni. Magyarország gazdasági bővülése pedig tavaly és azt megelőzően is mintegy ötszázalékos volt.

Ez a produkció pedig gazdaságtörténeti megközelítésből sem akármi: ilyenre a rendszerváltoztatás óta nem akadt példa. S miközben a szakértők többsége 2020-ra némi lassulásra számított, a válságot megelőzően nagyjából mindenki négyszázalékos magyar gazdasági gyarapodással számolt. Az év első két hónapjáról frissen, az utóbbi pár hétben napvilágot látott statisztikai adatok visszaigazolják azt, hogy ez nem lett volna megalapozatlan. Magyarországot tehát egy gyors, a belső kereslet hajtotta növekedési pályán „találta meg” a pandémia és a válság.

Persze más oldalról is lehet magyarázni a bizonyítványt! Mivel a gazdasági teljesítmény szintjének visszaesését az elrendelt korlátozások hossza és azok szigorúsága határozza meg, érdemes megvizsgálni ezeket nemzetközi összehasonlításban. Jelenleg még tartanak a korlátozások, és Magyarországon a járvány csúcsán vagy kicsivel tán már utána vagyunk.

Eközben számos nyugat-európai és régiós ország már túljutott a csúcson, és a korlátozások enyhítésére készülnek. Tegyük hozzá azt is, hogy a hazai korlátozó intézkedések viszonylag mérsékelteknek tűnnek, és például az osztrák vagy a cseh korlátozások az ottani lazítások után még mindig szigorúbbak, mint az itthoniak. Márpedig amíg a leginkább korlátozónak értékelhető olasz vagy francia rendelkezések eredménye ott a gazdasági aktivitás szintjének 35-40 százalékos csökkenését okozza, addig a kevésbé szigorú korlátozások ennél nyilvánvalóan kisebb mértékű visszaesést eredményeznek. Magyarországon a többi európai uniós tagországhoz képest később életbe léptetett és azoknál jellemzően enyhébb korlátozó intézkedések az átlagosnál kisebb közvetlen gazdasági károkat vetítenek előre. Öröm az ürömben.

Természetesen ide tartoznak még az életbe léptetett gazdaságpolitikai intézkedések is. Gyakorlatilag ez a harmadik pontunk a magyarázatra. Ugyanis a gazdasági visszaesés mértékét meghatározó tényező az is, hogy a válságkezelés során életbe léptetett gazdaságpolitikai intézkedések milyen hatékonyan képesek enyhíteni a válság súlyosságát, illetve támogatni a gazdasági kilábalást. Még ha ezekre a kérdésekre nincsenek is egzakt válaszok, valamennyire segít a tájékozódásban a meghirdetett intézkedések felmérése és elemzése. A hazai gazdaságpolitikai akcióterv a kormányzati kommunikáció szerint a GDP húsz százaléka lehet. Ezen belül a közvetlen kormányzati kiadások szerepe nem üti ki a költségvetést.

Bár a kormányzati intézkedések elemeiben követik a nemzetközi gyakorlatot, a magyar állam képessége elmarad a tehetősebb nyugat-európai országoktól abban, hogy közvetlen vagy közvetett módon mennyi pénzt juttat az embereknek és a cégeknek. Míg a kormány négy százalék alatti deficittel számol az idén, pénzpiaci szakértők szerint akár magasabb is lehet a költségvetési hiány az éves gazdasági teljesítményhez, vagyis a GDP-hez viszonyítva. Egyrészt mert a járvány elleni védekezés költségei meredeken emelkednek, másrészt további gazdaságtámogató intézkedésekre lehet számítani (illetve a jelenlegiek kiterjesztésére), harmadrészt pedig a válság miatti adóbevétel-kiesések magasabbak lehetnek a tervnél.

Ami pedig a monetáris támaszt illeti, a gazdaságpolitikai csomag jegybanki háttere jelentős. Többi között: beindul az eszközvásárlási program jelzáloglevelek és állampapír vásárlása útján, az MNB befizeti a nyereségét a büdzsébe, valamint a Növekedési hitelprogram újabb fejezete (NHP Hajrá!) ezermilliárd forint kedvezményes hitelt jelent a hazai cégek számára, amelynek felhasználása széles körű, lejárata pedig akár húsz év is lehet. De érkeznek még állami hitelgaranciák és egyéb hitelkonstrukciók, valamint beruházási programok is.

Mindent összevetve: a magyar gazdaságpolitikai akcióterv mind a válság átvészelésében, mind pedig a kilábalás során hathatós segítséget ad a piaci szereplőknek, a gazdaság egészének. Szó se róla: lehet azt kritizálni. Kibiceknek semmi sem drága. Vagy éppen – sopánkodás helyett – a Raiffeisen Bank és az IMF jelentéseit olvasgatni.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese