De tényleg szegények vagyunk?! – miként azt állítják a politikai túloldalon. Vagyis hiába dübörgött az elmúlt években a gazdaság, s évről évre két számjegyű volt a béremelkedés üteme, továbbá szinte elértük a teljes foglalkoztatást, ráadásul a kormány családbarát politikát is folytatott, megmaradtunk „csöveseknek” itt, Európa közepén?
Azt már tudjuk, hogy mit sulykolnak a jelenleg ellenzékben lévők, de nézzük a tényeket!
Több mint ezermilliárd forinttal nőtt meg a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona egyetlen negyedév leforgása alatt 2020-ban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Egészen pontosan: március óta több mint 52 340 milliárd forintra ugrott meg a korábbi, 50 880 milliárdról a családok birtokában lévő, különböző banki betétek, állampapírok, készpénz, részvények, részesedések, valamint biztosítási tartalékok nettó, kölcsöntől megtisztított összege. A szóban forgó összeg azt is jelenti, hogy a magyarországi háztartások pénzügyi vagyona jócskán meghaladja az éves gazdasági teljesítmény értékét, több mint a bruttó hazai termék (GDP) 110 százaléka. Pestiesen szólva: ez nem semmi, és aligha az általános szegénység kritériuma az sem, hogy mekkora a háztartások úgynevezett finanszírozási képessége. Ezen a téren nincs semmi hókuszpókusz: a folyamatosan növekvő megtakarításoknak köszönhetően mi, magyarok pénzeljük a költségvetés adósságrészét, és minden jel szerint ez így lesz a jövőben is. Ide tartozik, hogy a koronavírus okozta gazdasági sokk miatt a helyzet rendkívüli: a háztartások vagyonának megmaradására rövid távon pozitív hatással van a járvány idejére bevezetett törlesztési moratórium, ugyanakkor lelkesen vesszük fel továbbra is a hiteleket.
Közben a rendelkezésre álló statisztikák is azt bizonyítják, 2014 és 2017 között tíz százalékkal csökkent a gyerekszegénységi arányszám, és a teljes lakosságban is egyre kevesebben élnek jövedelmi szegénységben. Természetesen el kell ismerni azt is, hogy a gazdasági helyzet előnyeiből nem részesült mindegyik társadalmi csoport ugyanúgy.