Félelem Kasmírtól

A dél-ázsiai felosztás torzszülöttje a három részre szabdalt Kasmír: India és Pakisztán háromszor háborúzott már a világ legmilitarizáltabb övezetéért.

Lahor, 2019. február 27. Az India elleni tüntetés résztvevõi a kelet-pakisztáni Lahorban 2019. február 27-én. A pakisztáni légierõ a nap folyamán lelõtt két indiai harci repülõgépet, miután azok behatoltak az ország légterébe, egy indiai pilótát elfogtak. A Kasmír területén lelõtt gép két pilótája, valamint egy civil életét vesztette, Pakisztán lezárta az ország teljes légterét. A két ország között a Pakisztán által vitatott hovatartozású Dzsammu és Kasmír indiai szövetségi államban egy indiai félkatonai szervezet ellen elkövetett, több mint 40 halálos áldozatot követelõ robbantásos merénylet után élezõdött ki a feszültség. MTI/EPA/Rahat Dar Fotó: Rahat Dar

– Három dolgot hagytunk örökül Indiában: a demokráciát, az angol nyelvet és a krikettet – mondta vagy húsz éve egy angol professzor, majd elégedetten dőlt hátra, nagyot szippantva szivarjából.

Azt elfelejtette hozzátenni, hogy az indiai szubkontinens felosztásának ára a második világháború után több mint egymillió halott és tizenötmillió menekült volt, miközben százezrek haltak bele az erőltetett menetbe, és tízezreket erőszakoltak meg útközben, ha másért nem, a miheztartás végett. Ez volt a történelem egyik legnagyobb migrációs válsága, legfeljebb a kifejezés nem volt elterjedt, mint ma Európában.

A dél-ázsiai felosztás torzszülöttje a három részre szabdalt Kasmír: India és Pakisztán háromszor háborúzott már a világ legmilitarizáltabb övezetéért.

Akinek az említett milliós nagyságrend smafu, léphet egy grádicsot felfelé: Indiában és Pakisztánban összesen másfél milliárdan élnek, a hozzájuk képest kis kasmíri tulajnak számító Kínával együtt már csaknem hárommilliárd ember olyan ország lakója, amely közvetlenül érintett a most kiújult konfliktusban.

Mindhárom fővárosban atomgomb van a vezetők keze ügyében: Peking régi nukleáris hatalom, Újdelhi és Iszlámábád pedig húsz évvel ezelőtt gondoskodott róla, hogy – természetesen egymás ellenében – legyen ilyen képessége.

Ettől lett egy (szerencsére nem nukleáris) csapásra világpolitika a csak első blikkre helyinek tűnő háborúból, amelynek során a két ország egymás harci gépeit lőtte le.

A szunnyadó konfliktus olyan, mint az alvóügynök: sohasem lehet tudni, mitől és mennyi időre ébred fel. Sok mindent víz alá lehet nyomni, de a történelmet csak átmeneti időre. Ami a Balkánnak Koszovó, az Dél-Ázsiának Kasmír – a fő feszültségforrás. Két hete egy öngyilkos merénylet negyven indiai tartalékos rendőr életét követelte, ezúttal erre csörrent meg a vekker.

Nem riogatás, hanem tény: ha egy félkegyelmű trónörökös lelövéséből egy egész világháború robbanhatott ki, akkor indiai és pakisztáni harci gépek lelövésére is rezonál a nemzetközi politika.

A történtekre Washington, Moszkva, Peking mellett Európa is azonnal reagált, nyugalomra intve a feleket, pedig tőlünk sok ezer kilométerre zajlanak az események. De nem elég távol. A glóbuszon semmi sincs elég távol ahhoz, hogy bagatell legyen, ha nukleáris fegyverekről és óriási embertömegekről beszélünk.

Megint nem riogatás, hanem tény: Pakisztán történelme puccsok és puccskísérletek sorozatának története is. Biztosan tudhatjuk, hogy most is vannak bejelentkezők az iszlámábádi irányításra, akik várják, kedvezően alakuljon számukra a helyzet.

A sors fintora, hogy a kasmíri seb éppen akkor újult ki, amikor Vietnamban csúcstalálkozót tart az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetője. Indiai és pakisztáni repülők lopják el a show-t Donald Trump és Kim Dzsong Un elől, akik nemcsak a világpolitika legnárcisztikusabb, de egyben legfontosabb szereplői közé tartoznak. Szokványos körülmények között legalábbis.

De kérdés, mikor beszélhetünk szokványos körülményekről. A glóbusz kiszámíthatatlan hely. Kasmír nem szerepelt a toplistánkon, amikor az év legelején 2019 várható fő eseményeit próbáltuk sorra venni.

Meglehet, kevesen akarnak közülünk egy tökéletesen kiszámítható világban élni, amelyben csak meg kell hekkelnünk a forgatókönyvet tároló számítógépet, hogy – emberek, országok, kontinensek egyaránt – szlalompályaként menjünk végig életünkön, történelmünkön, sorsunkon.

Ám a világ állandó, vibráló izgalmának megvannak a maga kockázatai is. Mindenki érdeke, hogy Kasmír napokon belül kikerüljön a vezető hírek közül.