Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Három dolgot hagytunk örökül Indiában: a demokráciát, az angol nyelvet és a krikettet – mondta vagy húsz éve egy angol professzor, majd elégedetten dőlt hátra, nagyot szippantva szivarjából.
Azt elfelejtette hozzátenni, hogy az indiai szubkontinens felosztásának ára a második világháború után több mint egymillió halott és tizenötmillió menekült volt, miközben százezrek haltak bele az erőltetett menetbe, és tízezreket erőszakoltak meg útközben, ha másért nem, a miheztartás végett. Ez volt a történelem egyik legnagyobb migrációs válsága, legfeljebb a kifejezés nem volt elterjedt, mint ma Európában.
A dél-ázsiai felosztás torzszülöttje a három részre szabdalt Kasmír: India és Pakisztán háromszor háborúzott már a világ legmilitarizáltabb övezetéért.
Akinek az említett milliós nagyságrend smafu, léphet egy grádicsot felfelé: Indiában és Pakisztánban összesen másfél milliárdan élnek, a hozzájuk képest kis kasmíri tulajnak számító Kínával együtt már csaknem hárommilliárd ember olyan ország lakója, amely közvetlenül érintett a most kiújult konfliktusban.
Mindhárom fővárosban atomgomb van a vezetők keze ügyében: Peking régi nukleáris hatalom, Újdelhi és Iszlámábád pedig húsz évvel ezelőtt gondoskodott róla, hogy – természetesen egymás ellenében – legyen ilyen képessége.
Ettől lett egy (szerencsére nem nukleáris) csapásra világpolitika a csak első blikkre helyinek tűnő háborúból, amelynek során a két ország egymás harci gépeit lőtte le.
A szunnyadó konfliktus olyan, mint az alvóügynök: sohasem lehet tudni, mitől és mennyi időre ébred fel. Sok mindent víz alá lehet nyomni, de a történelmet csak átmeneti időre. Ami a Balkánnak Koszovó, az Dél-Ázsiának Kasmír – a fő feszültségforrás. Két hete egy öngyilkos merénylet negyven indiai tartalékos rendőr életét követelte, ezúttal erre csörrent meg a vekker.
Nem riogatás, hanem tény: ha egy félkegyelmű trónörökös lelövéséből egy egész világháború robbanhatott ki, akkor indiai és pakisztáni harci gépek lelövésére is rezonál a nemzetközi politika.
A történtekre Washington, Moszkva, Peking mellett Európa is azonnal reagált, nyugalomra intve a feleket, pedig tőlünk sok ezer kilométerre zajlanak az események. De nem elég távol. A glóbuszon semmi sincs elég távol ahhoz, hogy bagatell legyen, ha nukleáris fegyverekről és óriási embertömegekről beszélünk.
Megint nem riogatás, hanem tény: Pakisztán történelme puccsok és puccskísérletek sorozatának története is. Biztosan tudhatjuk, hogy most is vannak bejelentkezők az iszlámábádi irányításra, akik várják, kedvezően alakuljon számukra a helyzet.
A sors fintora, hogy a kasmíri seb éppen akkor újult ki, amikor Vietnamban csúcstalálkozót tart az Egyesült Államok és Észak-Korea vezetője. Indiai és pakisztáni repülők lopják el a show-t Donald Trump és Kim Dzsong Un elől, akik nemcsak a világpolitika legnárcisztikusabb, de egyben legfontosabb szereplői közé tartoznak. Szokványos körülmények között legalábbis.
De kérdés, mikor beszélhetünk szokványos körülményekről. A glóbusz kiszámíthatatlan hely. Kasmír nem szerepelt a toplistánkon, amikor az év legelején 2019 várható fő eseményeit próbáltuk sorra venni.
Meglehet, kevesen akarnak közülünk egy tökéletesen kiszámítható világban élni, amelyben csak meg kell hekkelnünk a forgatókönyvet tároló számítógépet, hogy – emberek, országok, kontinensek egyaránt – szlalompályaként menjünk végig életünkön, történelmünkön, sorsunkon.
Ám a világ állandó, vibráló izgalmának megvannak a maga kockázatai is. Mindenki érdeke, hogy Kasmír napokon belül kikerüljön a vezető hírek közül.
Aki királyokat végez ki, valójában nem pusztán polgári személyek életét veszi el, annál sokkal többet tesz a hazája ellen.
Azon nem árt elgondolkodni, hogy miniszterelnökként miként kezelné például a titkosszolgálatokat az a Magyar Péter, aki még a saját feleségét is lehallgatta, majd az általa rögzített beszélgetést a Facebookon osztotta meg.
Ilyenkor lényegtelen a párthovatartozás. Mire nem jó az árvíz, ugyebár. Összehozza magyart a magyarral, kormánypártit az ellenzékivel.
Németország már ezerszer bebizonyította, micsoda nagyképű hazugság volt az, hogy „Megcsináljuk!”.
Három holttestet találtak egy szegedi lakásban - mutatjuk a döbbenetes részleteket
Mindent elöntött a Duna a Szigetközben, pedig hol van még a tetőzés! + galéria
Zseninek kell lenned, hogy mind a hét kérdésre hibátlanul válaszolj
Duna: rövidesen Budapesten tetőzik az árhullám - itt élőben követheti
Ősztől ezt a vitamint mindenkinek kötelező lenne szednie
Dermesztő videó terjed egy vasúti átjáróról: fehér a lámpa, a sorompó nyitva, mégis jön a vonat – a MÁV pontosan elmagyarázta, mi történt
A Dallas sztárja olyat mondott a magyarokról, amit világsztártól még sosem hallottunk
Csodálatos játékkal veszprémi kivégzés a kézi-BL rangadóján
Nagy lezárások jönnek a Hősök terénél
A teljes közúti forgalmat érinti, hogy az áradás miatt le kellett zárni az egyik hazai határátkelőt
Fényes nappal, vadászat közben videózták le a védett magyar vadmacskát
Mégis indulhat a vb-n Helif és Lin!
Aki királyokat végez ki, valójában nem pusztán polgári személyek életét veszi el, annál sokkal többet tesz a hazája ellen.
Azon nem árt elgondolkodni, hogy miniszterelnökként miként kezelné például a titkosszolgálatokat az a Magyar Péter, aki még a saját feleségét is lehallgatta, majd az általa rögzített beszélgetést a Facebookon osztotta meg.
Ilyenkor lényegtelen a párthovatartozás. Mire nem jó az árvíz, ugyebár. Összehozza magyart a magyarral, kormánypártit az ellenzékivel.
Németország már ezerszer bebizonyította, micsoda nagyképű hazugság volt az, hogy „Megcsináljuk!”.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Aki királyokat végez ki, valójában nem pusztán polgári személyek életét veszi el, annál sokkal többet tesz a hazája ellen.
Azon nem árt elgondolkodni, hogy miniszterelnökként miként kezelné például a titkosszolgálatokat az a Magyar Péter, aki még a saját feleségét is lehallgatta, majd az általa rögzített beszélgetést a Facebookon osztotta meg.
Ilyenkor lényegtelen a párthovatartozás. Mire nem jó az árvíz, ugyebár. Összehozza magyart a magyarral, kormánypártit az ellenzékivel.
Németország már ezerszer bebizonyította, micsoda nagyképű hazugság volt az, hogy „Megcsináljuk!”.
A gazdasági növekedés terén az unió lemaradása az Egyesült Államokkal szemben húsz év alatt megduplázódott.
Orbán Viktor és kormánya akkor védte meg az országot, amikor mások szabadjára engedték a gyeplőt Európában.
Mi ugyan nem szavazunk novemberben, de az eredmény számunkra sem lesz közömbös.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint igen.
Az elmúlt napok megfeszített árvízvédelmi munkáját méltatta a kormányszóvivő.
Minden olyan területen megszervezték az előrehozott kézbesítést, ahol gondot okozhat az árvíz.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
