Jellemző amúgy, hogy Orbán levelét a Magyarországon szolgálatot teljesítő ellenzéki sajtó egyöntetűen úgy tálalta, hogy Orbán „kétségbe van esve” és „könyörög Daulnak”. Persze nyilván így is meg lehet fogalmazni azt, ha valaki felhívja a figyelmet az értelmetlen önfeladásra, önsorsrontásra, öngyilkosságra.
Mindenesetre hamar kiderült, hogy Merkel újabb remek ötlete is halva született, és Timmermans – lapzártánkkor legalábbis így állt – mégsem lesz elnök. Mert nemcsak a visegrádi négyek, az olaszok, a britek, az osztrákok és a dánok nem támogatják, de maga a néppárt is fellázadt ellene. Merkel pedig behúzott magának egy újabb nagy pofont, és egyre nehezebbnek tűnik számára, hogy kihúzza odahaza a ciklus végéig.
Jelen állás szerint tehát Weber és Timmermans is leléphet a színről. Tusk felfüggesztette a tanács ülését, és kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett az uniós államok vezetőivel. Az a vicces még, hogy eközben a Magyarországon szolgálatot teljesítő ellenzéki sajtó a „könyörgésen” túl arról harsog, hogy Orbánnak aztán az égvilágon semmi befolyása nincs sem az európai, sem a néppárti politikára.
Eközben a hírek szerint Tusk arról egyeztet éppen, hogy mekkora Michel Barnier elfogadottsága. Orbán jó két hete közölte már, hogy a maga részéről Barnier-t, a brexitügyi főtárgyalót javasolja.
Képzeljük el, mi lenne, ha a magyar miniszterelnöknek még befolyása is lenne az európai és a néppárti politikára?!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!