First things first – mondja az angol, azaz a lényeges dolgokat kell előresorolni. Donald Tusk, a legnagyobb európai pártcsalád feje mindenesetre kijelölte a saját prioritásait: miközben százezer ember halt már meg Európában a koronavírusban és milliók fertőződtek meg, az Európai Unió pedig csak most kezd labdába rúgni a válságkezelésben, ő a Fidesszel, Magyarországgal és Orbán Viktorral foglalkozik. Mégpedig tartalmilag és stílusában is meghökkentő módon. Tusk a Der Spiegel német hírmagazinnak adott interjújából kiderül: tűkön ül már, hogy vége legyen a vírusnak.
Igaz, nem azért, hogy túl legyünk már az emberveszteségen, elkezdhessük menteni a gazdasági és társadalmi károkat. Hanem azért, hogy összeülhessen végre az Európai Néppárt, és dönthessen a Fidesz kizárásának ügyében. Tusk interjújából alighanem az a rész marad – okkal – a legemlékezetesebb, amelyben arról beszél: „Carl Schmitt nagyon büszke lenne Orbán Viktorra.” Ám a nácikhoz csatlakozott német jogtudós és a magyar miniszterelnök párhuzamba állításának Tusk szempontjából kellemetlen logikai és erkölcsi következményei vannak. A náci kártya kijátszása („orvosi” nyelven: a reductio ad Hitlerum) ugyanis klasszikus érvelési hiba, amely meghatározása szerint „alkalmas a vitában részt vevő fél megbélyegzésére, egyúttal a figyelem elterelésére annak valódi érveiről”.
A Tusk-interjú április 16-i keltezéssel olvasható a Der Spiegel honlapján. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a vidéki magyar zsidóság gettósítása. 2001 óta ez a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja; történetesen az első Orbán-kormány javaslatára döntött így az Országgyűlés. Mindegy is, tisztában van-e ezzel Tusk vagy sem, mindenesetre nem jön ki jól belőle. Magyarországon százával, ezrével élnek olyan családok, amelyek nem könyvből tanulták a holokausztot. A túlélők és leszármazottak kellemetlen, de megkerülhetetlen kötelessége, hogy hallassák a hangjukat az ilyen esetekben; köszönet Petri Lukács Ádámnak, hogy a Mandineren már megtette ezt. „A hitleri jogrend kialakításához is hozzájáruló tudóssal egy mondatban említeni valakit, az nem túl kódolt nácizás… Orbánnak – az ember már unja leírni századszor – soha semminemű afféle megnyilvánulása nem volt, ami ilyen állítást megalapozottá tehetne, ellenben sokszor jelezte, hogy zéró toleranciát tanúsít minden antiszemita megnyilvánulással szemben, a magyarországi zsidó élet a reneszánszát éli, és ezt hozzám hasonlóan sok büszke magyar zsidó tanúsíthatja”, írja.
