Vörös ördögök

A járvány elleni harcban Belgium egyelőre esélytelen, és nem valószínű, hogy gyorsan megoldást találnának.

2020. 11. 01. 6:59
Éjszaka csak munkaügyben lehetünk az utcán
Brüsszel, 2020. október 19. Védőmaszkos emberek a fertőzésveszély elkerüléséhez biztonságosnak tekintett távolságot tartva koronavírus-szűrésre várnak a brüsszeli Cinquantenaire Parkban 2020. október 19-én. A vírusjárvány megfékezésének érdekében a belga kormány egy hónapra bezáratta a vendéglátóhelyeket és éjszakai kijárási tilalmat rendelt el. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: MTI/AP/FRancisco Seco
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Belgiumban hagyomány, hogy a nemzeti közösségek semmiben nem tudnak megegyezni, gyakorlatilag nincs olyan kérdés, amelyben egyazon véleményen volnának a belgák, feltehetően azért, mert a nemzet neve egy trükk, belgák csak hivatalosan léteznek, a gyakorlatban nem. A királyi ház se egyesíti a flamand és vallon közösségeket, a gasztronómia vagy a vallás is éket ver közéjük. Az egyetlen reménysugár, amely manapság egy átlag belga életét felvidíthatja, a nemzeti labdarúgó-válogatott. Mert vezetik a világranglistát, nagyon komoly történelmük van, és a világ minden tájáról érkezett fiúk képesek egy irányba húzni a futballpályán. Ahogy a szurkolók is kiáltják, tous ensemble, azaz mindenki együtt, persze abban az esetben, ha éppenséggel franciák ezek a szurkolók.

Belgiumnak márpedig nagy szüksége volna most arra, hogy kitalálja, miként kellene megállítani a járványt. A kulcs természetesen az egység volna, de hiába, még a kommunikációs csatornák is hiányoznak, a három nemzeti közösség (vallon, flamand, német) nem köteles egymással egyeztetni, egymás mellé rendelt hatalommegosztás van az országban, s mindenki úgy kezeli a válságot, ahogy jónak látja. Ez pedig látványos kavalkádot okoz Belgiumban, a maszkviselésre vonatkozó szabályoktól a kórházi ellátásig. Mert naponta változik minden, az utca egyik oldalán még nincs érvényben az a határozat, amely a túloldalon már igen, az egyik parlament másként rendelkezik, mint a másik, s ha valaki nem kétnyelvű, esetleg nem is tudja, miként kell viselkednie. De Belgium mindig ilyen volt, ez egyáltalán nem meglepő. Csakhogy Brüsszel szimbólum, az európai egység és az európai széthúzás összesűrített veleje, amely szépen mutatja, miért működhet és miért nem működik az uniós projekt. Ha pedig épp itt, az államok feletti központban képtelenek kormányt alakítani éveken át, a pártok többsége Belgium megszüntetését tartja jónak, és egyáltalán nem tudnak semmiben kompromisszumra jutni, az azt a képzetet kelti, hogy fejétől bűzlik a hal, mert ennél minden ország egységesebb.

A koronavírus-járvány elleni harcban Belgium egyelőre szinte esélytelen, és nem valószínű, hogy erre gyorsan megoldást lehet találni. Márpedig kellene, a kontinens legrosszabb fertőzési számait mutatja épp a megosztott állam, de hiába a rengeteg pénz, az összesen kilenc (!) egészségügy-miniszter nem fog tudni megegyezni a konkrét célban. A vallonok az emberéleteket védenék inkább, az iparosodottabb és gazdagabb flamandok pedig a gazdaságot tartanák életben. Mindkettő különösen fontos, de ahhoz, hogy a kényes egyensúlyt megtalálják, egy irányba kellene tartani és jó példát mutatni a többi európai államnak is. Ehelyett kapkodás, marakodás és tétovázás folyik, s azon gondolkodik az Európai Parlament, megoldható-e a munka teljesen online módon. Mintha a betegséget nem kezelni akarnák, hanem úgy együtt élni vele, hogy tudják, teljesen védtelenek ellene, és a legkisebb beavatkozástól is félnek, hiszen abból óhatatlanul viszály alakul ki. Így nem lesz se egészség, se védettség, se hatékony unió, hiszen minden tagország látta, milyen tétován kullogott az események után az Európai Bizottság, mikor már minden állam saját járványügyi intézkedéseket hozott. Félő, ha az unióra bíznák a tagok a védekezés megszervezését, ugyanolyan eredménytelen volna, mint Belgium saját rendszere, de legalább jó sokba kerülne. Pedig ott van a példa, a belga sportcsaládból származó Eden Hazard és a kongói származású Romelu Lukaku is képes remekül együttműködni. Persze ott vannak keretek és vannak szabályok, amelyeket be kell tartani és követni kell. A koronavírus és az európai egység nem ilyen gáláns.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.