Elszúrt unió

Uniós tagállamok azt fontolgatják, hogy megkerülik az uniós beszerzést, és megpróbálnak, ha kell, drágábban, de minél előbb vakcinához jutni.

Brüsszel, 2021. január 8. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. január 8-án, ahol bejelentette, hogy az Európai Bizottság további 300 millió adag, koronavírus elleni oltóanyag beszerzésérõl egyezett meg a Pfizer és a BioNTech vállalatokkal. Az újabb vakcinaszállítmány 2021 második negyedévében lesz elérhetõ az Európai Unió tagállamai számára. MTI/AP/AFP pool/Francois Walschaerts Fotó: Francois Walschaerts

„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni…” Emlékeznek még Gyurcsány Ferenc őszödi beszédére? Remélem, 2022-ben is sokan emlékeznek majd rá, de most nem Gyurcsányról szeretnék írni. Viszont ezt a pár sort, amit a 2006-os beszédéből idéztem, egészen nyugodtan elmondhatná most az Európai Unió, az Európai Bizottság bármelyik vezetője, Von der Leyen bizottsági elnök asszony vagy Charles Michel tanácsi elnök is. Mert ezt bizony el… szúrták. Nem kicsit. Nagyon.

Természetesen az uniós vakcinabeszerzésről és -szétosztásról van szó, mert mára egészen világosan látszik, hogy ebben az ügyben, amit lehetett, elrontott Brüsszel. Persze már az első nap sejteni lehetett, hogy itt valami nem stimmel. Emlékeznek? Karácsony környékére ígérték az első vakcinaszállítmányt, erre megjelent a határon egy kisteherautó; először azt hittem, ez valami vicc, csak a jégkrémeskocsi tévedt el, és mindjárt megszólal az ismert dallam: „Szólj anyádnak, küldjön pénzt.” De nem, a jégkrémeskocsi az unió által beszerzett vakcinaszállítmány első részlete volt. S azóta is csak így, csepegtetve érkezik a megváltásként várt oltóanyag.

Brüsszel nem ezt ígérte. Brüsszel nem jégkrémeskocsit ígért, hanem azt, hogy az unió tagországainak gyorsan és nagy mennyiségben áll majd rendelkezésre a Covid–19 elleni vakcina, amint a világban elérhetővé válik. Azt mondták, egy egységes unió, a maga majd ötszázmilliós lakosával ügyesebben, hatékonyabban tud majd tárgyalni a gyógyszergyártókkal. Ezért mondtak le a tagországok a saját beszerzésről, ezért hagytuk, hogy megint hülyét csináljon belőlünk néhány semmihez sem értő bürokrata.

A bizottság ügyes és hatékony tárgyalásából az lett, hogy mára átoltottságban a nem tagország szomszédunk, Szerbia bőven veri az uniós államokat. Lakosságarányosan háromszor annyi embert oltottak már be szerb barátaink, mint az uniós átlag. Mi ez, ha nem botrány? Természetesen nem az a baj, ha Szerbia hamar túl lesz a járványon. Hajrá, drukkolunk nekik! Ahogyan az EU-ból már távozott briteknek is, vagy Izraelnek; ők szintén hatékonyabban tárgyaltak a gyógyszergyártókkal.

A baj az, hogy az unió elvárja, hogy mi közben csak várjuk az általuk beszerzett vakcinát, s ne merészeljünk külön tárgyalni senkivel, mert hisz megegyeztünk. Az oroszokkal meg a kínaiakkal ugyan tárgyalhatunk, de az ő oltóanyagaikat meg olyan össztűz alá veszik, hogy elmenjen a kedve mindenkinek tőlük. A már említett Gyurcsányék idehaza úgy ócsárolják a keleti vakcinabeszerzést, mintha részvényesek lennének valamelyik nyugati gyógyszergyárban. Nekik nem számítanak az emberéletek, kormányt akarnak buktatni.

Az a baj, hogy itt nem holmi éterben lebegő jogállamisági elmebajról van szó, a vakcinabeszerzésről nem lehet éjszakába nyúló álértelmiségi diskurzusokat folytatni. Itt emberéletekről van szó. Minden egyes nap késlekedés miatt ezrek halnak meg Európában. S mielőtt valaki azt hinné, hogy már megint a magyarok hőzöngenek, tessék csak megnézni, Bajorországtól Ausztriáig, Lengyelországtól Szlovéniáig micsoda felháborodás van az országokat vezető politikusok között.

Mindenki azt fontolgatja, megkerüli az uniós beszerzést, s megpróbál, ha kell, drágábban, de minél előbb vakcinához jutni. Keletihez is, ha lehet. Mindez jól mutatja, mennyire újra kellene gondolni ezt az uniósdit. Mert a brüsszeli bürokraták nem felelősek semmiért és senkinek. Míg egy miniszterelnök, egy államfő tudja, hogy kötelessége mindent megtenni azért az országért, amelyet vezet, nem a politikai haszon miatt, hanem mert ez a feladata, ezért választották. Hogy minden eszközzel megvédje a népét. Ha kell, a vírustól, ha kell, Brüsszellel szemben.