Lázadás és lojalitás

A zászlónk, a himnuszunk a mi jelképeink, történelmünk, sorsunk foglalatai. A felvidéki civilek azt szeretnék, hogy ma vegyék le egy napra az EU zászlaját.

Székesfehérvár, 2020. augusztus 9. Az Országzászló emlékmû részlete Székesfehérváron az Országzászló téren. 2018. június 4-én a Nemzeti Összetartozás napján avatták fel az új Országzászló emlékmûvet. Az emlékmû része a címeres nemzeti lobogó, mely egyedi kivitelezésû történelmi címerképpel, az Apostoli Magyar Királyság és országrészeinek – Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Erdély és Fiume – egyesített címerével, két oldalt a Szent Koronát – csüngõivel az azonos szélességû címerpajzsot érintve – magasban tartó szárnyas angyalokkal és a címerképet körbefoglaló felirattal látható MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

A felvidéki magyar civilek úgy döntöttek, hogy fellázadnak a kulturális elnyomás, a kulturális megaláztatás ellen. Úgy döntöttek, hogy a magyar kultúra napján tiltakoznak a birodalmi elnyomás ellen. Szlovákiában ugyanis törvény tiltja a magyar zászló bevitelét a labdarúgó-mérkőzésekre, és hajszálon múlt, hogy törvény tiltotta volna a magyar himnusz eléneklését szlovákiai rendezvényeken, Erdélyben pedig levetetik a székely zászlót – üldözik a magyar kultúra szimbólumait.

A zászlónk, a himnuszunk a mi jelképeink, történelmünk, sorsunk foglalatai. A felvidéki civilek azt szeretnék, hogy ma, a Himnusz születésének napján vegyék le egy napra az EU zászlaját az önkormányzati hivatalok homlokzatairól a Felvidéken.

Nem szabad, hogy mi, magyarok féljünk bárkitől. Üzenjünk a birodalmi uraknak és asszonyságoknak, hogy nem törölhetik belénk a lábukat. A mai napon érezzünk együtt magyar véreinkkel, akiknek az önazonosságukhoz való jogukat akarják kétségbe vonni, semmisnek tekinteni. Ne bújjunk el a barlangba, ne legyünk üldözöttek saját földünkön, hazánkban. Inkább nyújtsunk egymásnak védő kart, építsünk erős várat a kőhalmok helyére, hisz Szabó Dezső óta tudjuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Legyen ez a nap a kulturális lázadás és a hűség napja, üzenjük meg az izmusok rabjának, az európai Leviatánnak, hogy magyarok vagyunk, és magyarok akarunk maradni. Meg hát fogadjuk meg Babits Mihály sorait: „Foglalj magadnak tért a levegőből, / határozott helyet az ég alatt. / Mert semmi vagy, ha nem vagy ellenállás. / Vigyázz, ne fújjon rajtad át a szél!”