A globális érdekek minden fronton a nemzetiek fölé kerekedtek. Pedig az ezredforduló tájékán a labdarúgás egyre növekvő népszerűségének titkát azzal magyarázhattuk, hogy a nemzeti és a globális sajátságok jól megférnek egymás mellett: a hazai játékos a külföldi, az Európa- és világbajnokság a Bajnokok Ligája mellett. Mára teljesen felborulni látszik az egyensúly. Az UEFA ugyan azzal fenyegetőzik, hogy a szuperligában részt vevő játékosokat minden egyéb sorozatból kizárja, így az érintettek nem szerepelhetnek idén az Eb-n és jövőre a vb-n sem, de egyrészt ez még az ügyvédek, a bíróságok dolga, másrészt Cristiano Ronaldo és Lionel Messi, de talán még Kylian Mbappé nemzedékét ez még érzékenyen érinti, de az őket követő generációt valószínűleg már nem.
Napjainkra Európa talán csak egyetlen tevékenységben, iparágban a világ centruma. Ez a labdarúgás. Ára van eme büszkeségnek. Egyfelől eurómilliárdokban mérhetően, másfelől a nemzeti eszme újabb csatát vesztett. Mert, ne legyenek kétségeink, lesz szuperliga. Lehet, hogy néhány évig kompromisszumos feltételekkel, de hosszú távon a pénz győzedelmeskedik. És a tömegek a szuperligát fogják követni, mert az lesz a legszínvonalasabb, a legjobb, a trendi, a menő.
Igazi megújulás helyett Európa a futballban is a tőke érdekének veti alá magát, végeredményben az önfeladást választja. A globalizáció verhetetlen ellenfél.
(Borítóképen: Aleksander Čeferin, az Európai Labdarúgó-szövetség, az UEFA elnöke; Forrás: MTI/EPA/Antonio Bat)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!