„Még sosem láttam ilyen embereket. Elárultak. Kezdve Ed Woodwarddal [a Manchester United ügyvezető-alelnöke], aki mindvégig azt mondta nekem, minden támogatást megad a Bajnokok Ligája fejlesztéséhez. Aztán Andrea Agnelli [a Juventus elnöke], sosem találkoztam még olyan emberrel, aki ennyit hazudott volna. A kapzsiság óriási. Mindannyian tudjuk már, hogy ki kicsoda. Woodward, Agnelli, Pedro López mind ott voltak pénteken a teremben, amikor jóváhagytuk a BL-reformmal kapcsolatos terveket.” Aleksander Čeferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke kesergett imigyen, amikor felelevenítette a szuperliga megalakításának közvetlen előzményeit.
Rövid esettanulmány az érdek és erkölcs kapcsolata tárgykörben.
Ugorjunk egy nagyot az időben visszafelé, honnan és hogyan jutottunk el odáig, hogy az európai labdarúgás minden létező hagyományt sutba vágva színtisztán az üzleti alapú szórakoztatóipar érdekeinek kiszolgálójává váljon. A kilencvenes évek elején-közepén, az úgynevezett Bosman-szabály és a Bajnokok Ligája bevezetésénél kereshetjük a változások forrásvidékét. Nem feledve, hogy akkor mindkét újítás szinte teljes körű támogatást élvezett az európai futball szereplőinek körében. Hiszen előbbi csupán a labdarúgásban is lehetővé tette az egyik európai uniós alapeszmét, a munkaerő szabad vándorlását, utóbbi pedig élvezetesebbé tette a klubok addig Bajnokcsapatok Európa-kupája néven futó versengését. Innen nézve kikövezett út vezetett a jelenbe.
Csupán néhány mérföldkő. Az európai klubok közül elsőként az Arsenal 2005-ben csupa külföldi játékost felsorakoztatva lép pályára. Ugyanebben az évben az amerikai Malcolm Glazer megveszi a korszak üzletileg is legsikeresebb klubját, a Manchester Unitedet, amit hamarosan a többi tradicionális klub felvásárlása követ. Többéves egyeztetés után lekerül a napirendről a FIFA korábbi elnökéhez, Joseph Blatter nevéhez fűződő úgynevezett 6+5 szabály, amely az Európai Unió beleegyezését is kijárva azt próbálta elérni, hogy minden klub éppen pályán lévő csapatában legalább eggyel több saját nemzetbeli futballista legyen. És igen, Magyarország felől vizsgálva a folyamatokat azt se hallgassuk el, a Magyar Labdarúgó-szövetség az NB I 2020–21-es idényének versenykiírásában minden korlátozást eltörölt a külföldi játékosok foglalkoztatása elől.