A baloldali vágyminiszterelnöknek még számos, hasonlóan nagyszerű elképzelése van az egészségügy gatyába rázására. Tavaly novemberben egy gárdonyi fórumon például azt fejtegette: meg kell ismertetni az elmaradott magyarságot az amerikai rendszerrel, s akkor majd a kórházakban „fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi”. Szerinte álszentség azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet, mert igenis az. „Nincs olyan, hogy ingyenes egészségügy, ez egy illúzió” – mesélte a gárdonyiaknak az ismert gombaszakértő. Kérdés, melyik ökör tanácsadója mondta Márki-Zaynak, hogy most ingyenes. Tudniillik nem az. Aki dolgozik, járulékot fizet, részben abból működik az egészségügy. A maradékot pedig kipótolja az állam az adónkból. Többek között erre találták ki az államot úgy ötezer éve: hogy szervezzen, összefogjon, segítsen. Hogy ne hagyjon senkit az út szélén. Se a szegényeket, se azokat, akik valamilyen súlyos betegség miatt évtizedekig egészségügyi ellátásra szorulnak. Utóbbiakat ugyanis az üzleti egészségügy röhögve kifosztaná, sorsára hagyná. Az üzleti egészségügy pontosan olyan, mint a kommunisták meg a liberálisok: pénzéhesek, erkölcstelenek, istentelenek. Még szerencse, hogy a magyarok rajonganak az üzleti egészségügyért, imádják, ha gyógyítás címén kifosztják őket. 2008-ban a vizitdíjas népszavazáson már megmutatták. Szóval csak hajrá, Péter úr!

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Teknős Miklós)