Nagy a zsizsegés az ellenzéki pártok háza táján, amióta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt kérte a kormánytól, oldják föl a titkosítását annak a jelentésnek, ami a balliberális összeborulás kampányára érkezett kétmilliárd forintnyi dollár útját vizsgálta. Ha kissé átírjuk a lókötő róka meséjét, amiben eleinte senki nem tudja, ki lopta el a sün tökistállóját a kis lovakkal, de végül a lókötő lelepleződik, érteni fogjuk izgalmukat.
Azt kérdezik most a kis sünök, a nemzetük sorsáért felelősséget érző magyar választópolgárok, akiktől majdnem ellopták legféltettebb kincsüket, a hazájukat: ki tudott arról az összefogottak közül, hogy valamilyen úton-módon Amerikából érkezett dollármilliók kerültek abba a nagy kádba, amiből finanszírozták a Márki-Zay Péterrel súlyosbított választási kampányukat? Én nem, mondta az LMP. Ha tudtam volna, a saját milliárdjaimból kevesebbet lökök abba a koszos szélű kádba. Én nem, mondta a Demokratikus Koalíció, mi csak a sajtóból értesültünk erről az egészről. Én nem, mondta a Jobbik, találgatásokba pedig nem bocsátkozunk. Én nem, mondta a Momentum, mi mindig mindenben betartjuk a törvényeket. Én nem, mondta az MSZP, mi nem követtük ezt figyelemmel. Én sem, tette hozzá a Párbeszéd, bár ők még arra sem válaszoltak, honnan volt Karácsony Gergelynek félmilliárdja, mielőtt meggondolta magát, és visszalépett a jelöltségtől.
