Joggal merül fel a kérdés, Európa más országait miért nem foglalkoztatja ez a probléma. Sőt, a hírek szerint Németország kifejezetten attól retteg, hogy a háború befejeztével elveszíti az olcsó ukrán munkaerő egy jelentős részét, ezért is kardoskodik a béke ellen. Ám ne feledjük, hogy azokban az országokban, ahol a globalisták irányítanak, az illegális migrációt is kifejezetten hasznosnak tartják munkaerőgondjaik megoldására. Az ott élő európai polgároknak jelenleg még mindegy, ki dolgozik örökölt jólétük fenntartásán, ám szép lassan elfogy ez az örökség. Mi ezt nem akarjuk, hosszú távon is csak ott akarunk szervezetten, korlátozott ideig érkező vendégmunkásokat alkalmazni, ahová nem találnak magyar munkavállalót a munkaadók. Miközben az ellenzék vezére, aki parancsba kapta brüsszeli gazdáitól az ukrán csatlakozás melletti kiállást, azzal hergeli a magyar vidék lakóit, hogy nincs is számukra értelmes munkahely ott, ahol élnek, sunyin elhallgatja, hogy ha rajta múlik, akkor semmilyen nem lesz. És akkor semmi nem lesz. Nagyon nem mindegy tehát, kit támogatunk a sorsdöntő kérdésekben.