„Szédítően dinamikusan fejlődnek a magyar–kínai kapcsolatok. Szeretnénk, hogy Kína Magyarországot tekintse logisztikai központnak, ahonnan a négyszázmilliós európai piacot megközelíti” – ezek Gyurcsány Ferenc 2007-ben elmondott szavai. Kormányfőként ugyanis teljesen máshogy nyilatkozott az ország keleti kapcsolatairól, mint most. Pekingi látogatásai során áradozott az ázsiai ország teljesítményéről. Helyeselte Kína erősödő globális szerepvállalását, örömét fejezte ki, hogy kulturális és gazdasági hídfőállásként tekintenek hazánkra. A tárgyalásain még azt is felvetette, hogy élénküljön a diákcsere a két ország között. Annak keretében ugyanis több ösztöndíjas diák tanulhatna kint és több kínai hallgató érkezhetne a magyar költségtérítéses képzésekre. Ezért cserébe még kollégium is épülhetne Magyarországon a kínai diákoknak. Gyurcsány Ferenc azzal büszkélkedett, hogy 2002 után sikerült partneri kapcsolatot kialakítani Kínával és Oroszországgal. Ezt a szocialista–liberális kormányok olyan teljesítményének nevezte, amely szerinte az ország érdekeit szolgálja, és amelyre építeni lehet.
Győzni kell
Miközben az európai népek kétséges lelkesedéssel támogatják Ukrajnát, minden állam igyekszik bebiztosítani magát a háború előtt.