Balra zárva

Az elmúlt napokban ismét protestált, több helyen, több szólamban a szociálliberális tápláléklánc. Most az volt a baj, hogy Orbán Viktort díszdoktorrá avatták a Boston melletti Tufts egyetem Fletcher School nevű jogi és diplomáciai akadémiáján. Szerintük ez magánút volt, az országnak ehhez semmi köze, indokolatlan volt különgépet bérelni az utazásra, és egyébként is. A magyar demokrácia történetében ez volt az első ilyen jellegű médiahozzáállás. Pedig.
1995 februárjában Göncz Árpád akkori köztársasági elnök, felesége és még tizenhat ember biztató társaságában, bérelt repülőgépen Olaszországba és Máltára látogatott. Göncz Árpád magánlátogatást tett a Vatikánban, valamint – feltehetőleg egész Magyarország nevében – megtekintette a sixtusi kápolnát. A média csendben örült.
Ugyanezen év novemberében ugyanez a Göncz Árpád további nyolc ember szívvidító kíséretében, nem hivatalos látogatást tett Hollandiában. Az út nem vívta ki a média rosszallását.
1996 júniusában Göncz Árpádot díszdoktorrá avatták a Sorbonne egyetemen. Az út unalmát elűzendő, felesége mellett további négy ember utazott az elnökkel. Mit tesz Isten, a média nem tiltakozott.
1998 februárjában a bolognai egyetem elirigyelte a Sorbonne-tól Göncz Árpádot, és ők is díszdoktorrá avatták. Göncz Árpád katonai különgéppel támadta Bolognát, az erősítést a társaságában utazó tíz fő jelentette. A média gratulált.
Márciusban Göncz Árpád az Egyesült Államokban részt vett egy ünnepségen. A lelki támaszt ezúttal nyolc ember jelentette. Az út folyamán Göncz Árpád találkozott Jimmy Carterrel, aki ekkoriban rendkívül fontos ember volt Amerikában. A köztársasági elnök a CNN székházát is meglátogatta. A média vélhetően azt gondolta, hogy Göncz Árpád személyében egész Magyarország látogatta meg a CNN-székházat, úgyhogy nem firtatta a költségeket.
Még mindig márciusban a Magyarországon nyilván világhírű Joseph Bech-díjat adták át Göncz Árpádnak Luxemburgban. Az elnök felesége nem kapott díjat, de ott volt, csakúgy, mint további négy kiválasztott ember. A média ekkor még nem ébredt rá, hogy ez valójában magánút, amelyet minimum az SZDSZ-nek kellene fizetnie.
Ugyanezen év novemberében Göncz Árpád előadást tartott az oxfordi egyetemen. Magánlátogatására négy ember kísérte el, akik azonban várakozásunk dacára nem tartottak előadást az oxfordi egyetemen. Az esemény és költségvonzatai nem érték el a média ingerküszöbét.
2000 áprilisában Göncz Árpád New Yorkban vette át a Franklin Delano Roosevelt-díjat. Sem a felesége, sem a további tizenhat szerencsés útitárs nem kapott díjat, de azért ott voltak. A média nem feszegette az ügyet.
Ugyanez év júniusában Göncz Árpád megkapta a német szövetségi érdemrend nagykeresztjének különleges fokozatát. Ez egy kitüntetés. Sem felesége, sem ötfős kísérete nem kapott értesítést, hogy őket is kitüntetik, de biztos, ami biztos, azért elmentek. A média sajnálkozott balszerencséjükön, és részvétteljesen hallgatott.
Mármost a fenti időegységben Horn Gyula volt a miniszterelnök. Horn Gyula 1994-ben szerényen kezdett, csaknem tízmillió forintot költött különgépekre. A média szerint belefért. 1995-ben ez az összeg már csaknem hetvenmillió forint volt. A média úgy ítélte meg, hogy még ez is kihullik a rostán. 1996-ben már nem ment olyan jól Horn Gyulának, alig ötvenhárommillió forintot bírt „elkülöngépezni”. A média értékelte, hogy visszavette a fokozatot, és pedagógiai célból hallgatott. Horn Gyula 1997-re elszemtelenedett, mint Berija, és már megint hatvanmillió forintért repült. A média feszülten várakozott, de adott még esélyt Horn Gyulának, és nem zörgött az ügy miatt. 1998-ban aztán már csak huszonhárommillió forint ment el Horn Gyula különrepülőgépeinek bérleti díjára. A média fellélegzett.
Mellesleg: ha Orbán Viktor úszva ment volna Amerikába, akkor most az lenne a baj. Munkaidőben ne sportoljon.