Megérkezett a magyar márkakereskedésekbe a BYD Seal U szabadidő-autó DM-i plug-in hibrid hajtással szerelt Comfort változata, amely a kínálat középső szintjét jelenti. Értsd ez még az elsőkerékhajtású változat, de már nagyobb kapacitású akkumulátort kap, a felár a kisebb akkumulátorral rendelkező Boost alapmodellhez képest 1 020 000 forint, tehát 16,57 millió forint az indulóár. Alapvető eltérés, hogy 18,9 helyett 26,6 kWh kapacitású a padló alá épített Blade akkumulátor, az elektromos hatótávolság 80 helyett már 125 km. A hajtás változatlan, az első kereket 218 lóerő rendszerteljesítményű hibrid hajtás mozgatja, az alapvetően áramfejlesztő szerepkörben dolgozó, de egy tengelykapcsoló révén a kereket nagyobb tempónál közvetlenül hajtani képes 1,5-ös szívómotor 98 lóerős (122 Nm), a hajtómotor 197 lóerős (300 Nm). A benzintank 60 literes, amivel a szabványos mérési ciklus alapján 1000 km-t tud megtenni az autó. Elméleti érték a teljes, 1125 km-es hatótávolság, a forgalmazó által szervezett (nem)fogyasztási versenyen meggyőződhettünk arról, mit tud a Seal U DM-i Comfort a gyakorlatban.
Megérkezést követően kérték, hogy húzzak egy számot és én szófogadó vagyok, kihúztam az 1-est. Aztán megtudtam, hogy véletlenszerűen állítják össze a párokat – leszámítva azokat, akik összebeszéltek és felülírták a vakszerencsét –, a sors a totalcaros Szentkuti Ákost adta mellém. Az esélyegyenlőség érdekében minden autót ugyanazzal a módszerrel tankoltak tele – miután a pisztoly visszalőtt, megrázták az autót, majd csővel engedték ki a buborékot a tankból, majd tényleg csurig töltötték azt –, és teljesen feltöltött akkumulátorral indultunk neki a Balaton felé 156,8 km-es, ebéd után visszafelé 123 km-es távnak.
A szakadó eső miatt egészen Várpalotáig ment az ablaktörlő, a párásodás miatt a szellőzést is járattuk. A klímát ugyan lekapcsoltuk, de mivel nem gondoltunk bele, hogy technikailag egy villanyautóban ülünk és nincs hulladékhőnk, csak 20 fokig tekertük le az egyébként 23 fokra állított hőmérsékletet, ami azt jelentette, hogy az autó bizony fűtött egész odaúton. Mi indultunk elsőként, a többiek egy-egy perces késéssel követtek minket, nekik már több segítséget/tippet adtak a szervezők indulás előtt. Azonban még így, fűtéssel nehezítve is sikerült országúti forgalomban, nem különösebben spórolós haladással sikerült elérni az ígért elektromos hatótávolságot, egészen pontosan 125,5 km-t tettünk meg akkumulátorról, csak Királyszentistván után, a 72-es útra való balra kanyarodás előtt kapcsolt be először a benzinmotor. A tapasztalatok szerint a fűtéssel és szellőztetéssel is spóroló vetélytársak 140-160+ km-t is mentek akkumulátorról.
Ebéd után ültem át a jobb egybe, innentől kezdve én navigáltam, túl sok dolgom nem volt, mert visszafelé már a 71-es úton – ahol meglepően erős volt a forgalom szezon előtt hétköznap délután – és az M7-es autópályán mentünk Budaörsre – a tempomatot 100, illetve az útépítéseknél 80 km/órára állítva –, hogy valós használati körülmények között próbáljuk a lehető legkevesebbet fogyasztani. Például a menet közben termelt elektromos energiát igyekeztünk a 80-as szakaszokon elhasználni, de végül bent hagytunk két elektromos km-t az akkumulátorban a végső tankolásnál. Az érdi lejtő tetején nulla km-n állt az akkumulátor, az aljára visszatermeltünk négy km-nyi energiát, ezt már nem tudtuk elhasználni a célt jelentő benzinkútig. Az útvonalon rendszeres időközönként voltak az útvonalon időellenőrző pontok is, ahol legfeljebb 10 perc késéssel kellett elhaladni (GPS alapján ellenőrizték), nehogy a túlságosan lassú haladással spóroljunk, de esetleges forgalmi akadályok (például vasúti átjáró tilos jelzés) ne okozzon problémát. Csak mi, az 1-es autóval mentünk végig hiba nélkül a kijelölt útvonalon, késés nélkül, de még ez se volt elég a győzelemhez. Végül nem adták össze az elért fogyasztásértékekhez az ígért büntetéseket, a plusz néhány deci nem változtatott volna érdemben a végső sorrenden.
A végső fogyasztáshoz az akkumulátor energiatartalmát is átszámolták „benzinre”, a harmadik helyezett páros 3,699 l/100 km-es értéket ért el, 2,89 l/100 km lett a második helyezés, a győztes páros 1,98 l/100 km-es fogyasztást ért el. E módszerrel számolva nem ismerem a mi átlagfogyasztásunkat, de azt tudom, hogy az összesen 279,8 km-ből 125,5 km-t tettünk meg elektromosan, a hibrid üzemmódban megtett fennmaradó 154,3 km-re pedig 12,06 liter fogyott a tankból – plusz az a pár csepp, ami a rátankolásnál kifröccsent a pisztoly első kattanásánál; a szervezők tankoltak minden autót azonos kútoszlopnál, nem mi hibáztunk. A fogyasztáspróba legfontosabb tanulsága, hogy a BYD Seal U DM-i különösebb odafigyelés nélkül tudja az elektromos hatótávolságát, egyébként takarékos hibridként üzemel, kis vagy nagy odafigyeléssel pedig alacsony vagy extrém alacsony benzinfogyasztással is lehet vele haladni.
