„Még ha uborkát lop, akkor is lőhessék agyon”

Várhatóan több esetben szigorodik majd az új büntető törvénykönyv, de vannak még viták a kormánypárton belül is.

Szerdán a parlamentben megkezdődik az új büntetőtörvény könyv (Btk.) vitája, amely kapcsán jelentős viták várhatók a kormánypártok és a baloldali, valamint a jobboldali ellenzék között. A kormányváltás előtt a Fidesz egyik hangsúlyos kampányüzenete volt a közbiztonság megerősítése, ennek megfelelően még 2010 nyarán megkezdték a jelenlegi Btk. módosítását, és bevezették egyebek mellett a többszörös visszaesőket sújtó három csapást.

Az 1978-ban elfogadott Btk.-t leváltó új büntetőkódexet hosszú előkészítés után idén februárban hozták nyilvánosságra, majd a társadalmi vita után több ponton is módosították, mielőtt a kormány jóváhagyása után benyújtották a parlamentnek. A Btk. vitáját még nem zárta le a képviselőcsoport, a kódex szigorításában azonban mindenki egyetértett – mondta Lázár János a hétfői frakcióülés után újságíróknak. A frakcióvezető a vitás pontok közül kettőt nevezett meg: a jogos önvédelem szabályozását és a büntethetőségi korhatárt, mivel több frakciótag is kritizálta, hogy a tervezet 12 éves korra szállítaná le a büntethetőség alsó határát.

A kormánypárt és a Jobbik vitája a halálbüntetés kapcsán lángolhat föl. A szélsőjobboldali párt már korábban is szorgalmazta ennek a büntetési nemnek az újbóli bevezetését, de a Fidesz–KDNP természetesen elzárkózott ettől. A hazánk által aláírt nemzetközi szerződések és uniós tagságunk is tiltja a halálbüntetés bevezetését, így száz százalék, hogy a Jobbik e javaslatát könnyedén lesöprik majd a vitában.

Csak élet elleni bűncselekménynél számítana

Répássy Róbert egy április 27-ei sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a javaslat szerint a büntethetőség korhatára kizárólag az élet elleni bűncselekmények esetében csökkenne 12 évre, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12–14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók, közölte az államtitkár. Az eredeti tervezethez képest módosult a jogos védelem szabályozása is, amely megköveteli, hogy a támadás személy ellen irányuljon. A lakásba való behatolással ugyanakkor minden esetben az élet elleni támadást is feltételezné a törvény.

A KIM államtitkára a büntethetőségi korhatár 12 évre csökkentése kapcsán hangsúlyozta, hogy ez csak néhány, élet elleni cselekmény elkövetőjére vonatkozik, és minden esetben előfeltétel a beszámítási képesség vizsgálata. Ez a rendelkezés a Btk. tervezetének két hónappal ezelőtti társadalmi vitára bocsátását követően került be a tervezetbe. A kodifikáció célja a polgárok biztonságérzetének javítása, a rend helyreállítása volt, ezt szolgálják a szigorítások, amelyek főként a visszaesőket fenyegetik.

Orbán: Az élet a legfontosabb dolog

Az új Btk. kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki egy, a Cozma-ügyben hozott ítéletet firtató képviselői kérdésre válaszolva elmondta, az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel. A kormányfő reméli, hogy a készülő Btk. kapcsán a képviselők támogatják majd a kormányzati előterjesztéseket. Emlékeztetett arra, hogy jelentősen szigorították a Btk.-t, és az erőszakos bűncselekmények visszaszorítására bevezették a háromcsapás-törvényt.

Az LMP azt szorgalmazza, hogy legyen kötelező legalább 20 év letöltendő szabadságvesztést kiszabni a különösen kegyetlen, előre eltervezett, aljas indokból, nyereségvágyból, illetve 14 év alattiakkal szemben elkövetett gyilkosságok után. „Aki baltával szétveri valakinek a fejét, ott nincs mese, legalább húsz évet kell adni” – fogalmazott Dorosz Dávid. Szabó Máté ombudsman ezzel szemben aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Btk. tervezete tartalmazza a büntethetőségi korhatár leszállításának rendelkezését, ami a gyermek bűnösségének megállapítása esetén akár a szabadságelvonás szankciójával is járhat.

Az állam rájuk bízza az ítéletet?

Hack Péter, volt szabad demokrata képviselő, balliberális politikus a jogos védelem új szabályozása kapcsán azt fejtegette: miután a halálbüntetés visszaállítása – melyet egyes politikai erők már a zászlajukra tűztek – az ország nemzetközi jogi kötelezettségei miatt lehetetlen, úgy tűnik, az állam a jogos védelem lehetőségének erőteljes kiszélesítésével állampolgáraira bízza az ítélet-végrehajtást.

Finszter Géza kriminológus, az ELTE egyetemi tanára úgy vélekedett az önvédelem kiterjesztéséről, hogy mindenekelőtt tág teret biztosíthat a jogtalanságnak. Arra adhat menlevelet, hogy egyesek túlléphessék a szükségesség és az arányosság kereteit. „Ez nem lehet jogpolitikai cél, ugyanis akit védeni akarok, annak a magatartása is meg kell hogy maradjon a jogkövetés követelményének sáncai között – hangsúlyozta a szakértő. – Magyarán minden jog legyen a megtámadotté, és minden kockázat a támadóé. Ez is egy felfogás: aki támad, az járjon pórul, még ha uborkát lop, akkor is lőhessék agyon, amivel neki számolnia is kell.”