A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. „Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetők, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet” – fejtette ki. Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: „részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük”.
Keddtől postázzák a konzultációs íveket
A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció – jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.
Nem tiltani, inkább támogatni
Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés hétfői döntése nyomán az állampolgárok tájékoztatásához és véleményének megismeréséhez neveket és lakcímeket kérhet ki a Miniszterelnökség az ezeket tartalmazó nyilvántartásból, a kormányfő azt válaszolta: „az elmúlt húsz évben – nyilván a kommunista diktatúra reflexeiből fakadóan, talán helyesen is – egy alapvetően védekező jellegű adathasználati szabályozás érvényesült Magyarországon, amely szerintem jól védte az állampolgárok jogait; ilyen diktatúrákkal a hátunk mögött meg az emlékezetünkben ez indokolt is”. Hangsúlyozta azonban, hogy „ezen túl vagyunk”, ezért az adatvédelemnek ma már azt a szempontot is figyelembe kell vennie, hogy „a kapcsolatba lépés, az érdeklődés, az adatok tárolása, a konzultációk” pozitív dolgok, amelyek segítenek a jövő alakításában, így szerinte nem tiltani, hanem inkább támogatni kell ezeket.
A korábbi, szociális konzultációval kapcsolatos adatvédelmi vitákról szólva Orbán Viktor közölte: nem tartotta ezeket komoly vitáknak. Aki úgy gondolja, hogy nem akarja kitölteni a kérdőívet, ha nem akar többé ilyet kapni, az majd nem válaszol.
Életveszélyes lenne az államadósság felduzzasztása
A miniszterelnök szerint Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.
A mai körülmények között nemmel kell válaszolni arra a kérdésre, hogy a gazdasági növekedés eredményezhet-e nagyobb költségvetési hiányt – mondta Orbán Viktor. Ha Magyarország államadóssága például a bolgárok 16 százalékos vagy akár a lengyelek 55 százalékos szintjén lenne, akkor lehetne azon gondolkodni, hogy 5-10 százalékos államadósság-növeléssel olyan forrásokat vonunk be a gazdaságba, amelyek lehetővé teszik a növekedést – fejtette ki, rámutatva azonban, hogy a magyar államadósság „az előző időszak örökségének következtében” 80 százalék fölött volt, és még csak 77-78 százalékig tudták lecsökkenteni. „Ilyen körülmények között életveszélyes dolog lenne úgy növekednie Magyarországnak, hogy közben azt hiszi, átmenetileg vállal csak adósságnövekedést, holott valójában egy adósságcsapdába manőverezné magát vissza, ezért a magyar helyzetben növekedést az államadósság felduzzasztásának az árán nem szabad generálni” – figyelmeztetett a kormányfő.
Ne legyen közös uniós bevétel
Kitért arra is, a magyar kormány azon a véleményen van, hogy ne legyen közös bevétele az Európai Uniónak, nem az a feladat ugyanis, hogy „a brüsszeli bürokráciát és költségvetést erősítsük, hanem az, hogy a nemzetállamokat erősítsük meg, az ő költségvetésüket, az ő bevételeiket, az ő gazdálkodásukat”. Ha Brüsszel elkezd önálló adókat szedni, annak a vége egy olyan bürokratikus Európa lesz – „belesodródunk egy olyan egyesült európai államokba” –, amelyről a választók nem döntöttek – folytatta, majd nyomatékosította: Rubicon-szerű változás lenne, ha lehetővé tennék, hogy az EU jelentős forrásokat szedjen be közvetlenül.
Orbán Viktor szerint a korábban megkötött fiskális paktumot nem lehet felváltani egy növekedési paktummal, legfeljebb kiegészíteni.
Ez a minimum
Magyarországot – mint mondta – elismerés illeti azért, mert azon 3-5 ország közé tartozik idén és jövőre is, amelyek egyszerre képesek növelni versenyképességüket és csökkenteni államadósságukat. „A minimum, amit meg kell kapnunk, az a méltányos bánásmód és a korábbi, a nekünk járó pénzek felfüggesztéséről szóló méltánytalan döntésnek a kihúzása, megsemmisítése” – zárta szavait a miniszterelnök.
