A Jobbik ellenzéki pártként elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy stabilan egy szinten legyen az MSZP-vel. Átengedte az utca frontját a baloldalnak és a hozzájuk köthető civil szerveződéseknek, így a szélsőjobboldali párt háttérbe szorult. Amíg 2009-ben az SZDSZ akaratlanul is reklámozta a gárdát a választási kampány idején, addig mostanra már a programjaikból sem maradt sok minden – mondta el a Péntek8 adásában Kiszelly Zoltán politológus.
„Ha kormányváltó erőként akar fellépni, könnyen lehet, hogy ez a Jobbik lényegének az elvesztéséhez vezet. Ez egy igazi 22-es csapdája Vona Gábor pártja számára. Hiszen ha azt teszi, amit a nagy párttá válás érdekében kell tennie, akkor elveszíti a radikalizmust, a protestjelleget. A változással az alapvető fundamentumukat veszíthetik el” – nyilatkozta az MNO-nak még februárban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. A szélsőjobboldali pártban akkor még abban reménykedtek, hogy utolérhetik az MSZP-t, de ez több okból nem következett be.
A pártban a botrányok április végétől éleződtek ki. Az ellentétek mögött az állt, hogy Endrésik Zsolt, a párt borsodi elnöke kiszorította a megyéből Szegedi Csanádot, aki ennek ellenére szerette volna, ha befolyása megmaradna a Jobbik fellegvárában. Erre való reakcióként a Jobbikból kizárták Endrésiket, amely a megyei szervezet összeomlását hozta, mivel rengeteg helyi csoport fejezte be működését. A konfliktus megmutatkozott a választási eredményekben is, mivel a párt egy miskolci időközi voksoláson csak 15,5 százalékot ért el.
Visszaáramlás
Akkor a választási eredmények kapcsán borsodi fideszes képviselők arra hívták föl az mno.hu figyelmét, hogy megkezdődött a Jobbik táborában lévő szocialista szavazók visszaáramlása korábbi pártjukhoz, ami természetesen feszültséget okoz a radikális párt vezetésében. A politikusok szerint a Jobbik megyei híveinek jelentős része korábban az MSZP-t erősítette, és a pártnak egyelőre nincsen válasza arra, hogyan tudná ezeket a szavazókat megtartani.
A másik április botrányt Baráth Zsolt felszólalása okozta, amely a tiszaeszlári vérvádról szólt, valamint Mirkóczki Ádám javaslata, miszerint módosítsák a büntető törvénykönyvet (Btk.), a szabálysértési törvényt, a média- és a reklámtörvényt, hogy betiltható, illetve büntethető legyen „a szexuális devianciák népszerűsítése”.
Szegedi kiszorult
A pártban májusban tartottak tisztújító kongresszust, ahol megpróbálták elsimítani a belső feszültségeket, de ez eléggé felemásan sikerült. Bár Vonát óriási többséggel választották elnöknek, az elnökségbe nem került be Szegedi. Vona szerint a pillanatnyi forma döntött, és az is biztosan szerepet játszott Szegedi megítélésében, hogy európai parlamenti képviselőként kevesebbet szerepelt a hazai nyilvánosság előtt.
A pártban ezt követően nem ültek el a viharok, mivel kiderült, hogy Szegedi eltitkolta zsidó származását. Minderről Endrésik számolt be, aki levéltárakban kutatott Szegedi családfája után, és azt mondta: nemcsak az EP-képviselő, hanem a párt vezetése is közel másfél éve tud Szegedi zsidó felmenőiről. Szegedi ellenben azt állította, csak a botrány kirobbanása után szerzett tudomást származásáról.
„Végighazudta az elmúlt másfél-két évet”
Mindezt tetézte, hogy a Kettős Mérce elnevezésű blog egy olyan hangfelvételt publikált, amelyen állítólag Szegedi egy Ambrus Zoltán nevű férfival a jobbikos politikus felmenőiről beszélget még 2010-ben. A blog szerint a hangfelvételen Szegedi azt állítja, hogy előnyöket tudna biztosítani Ambrusnak európai parlamenti források segítségével, amelyekből „teljesen legálisan” tudna neki juttatásokat biztosítani, feltehetően azért cserébe, hogy Ambrus az információit ne hozza nyilvánosságra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!