A Jobbik ellenzéki pártként elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy stabilan egy szinten legyen az MSZP-vel. Átengedte az utca frontját a baloldalnak és a hozzájuk köthető civil szerveződéseknek, így a szélsőjobboldali párt háttérbe szorult. Amíg 2009-ben az SZDSZ akaratlanul is reklámozta a gárdát a választási kampány idején, addig mostanra már a programjaikból sem maradt sok minden – mondta el a Péntek8 adásában Kiszelly Zoltán politológus.
„Ha kormányváltó erőként akar fellépni, könnyen lehet, hogy ez a Jobbik lényegének az elvesztéséhez vezet. Ez egy igazi 22-es csapdája Vona Gábor pártja számára. Hiszen ha azt teszi, amit a nagy párttá válás érdekében kell tennie, akkor elveszíti a radikalizmust, a protestjelleget. A változással az alapvető fundamentumukat veszíthetik el” – nyilatkozta az MNO-nak még februárban Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. A szélsőjobboldali pártban akkor még abban reménykedtek, hogy utolérhetik az MSZP-t, de ez több okból nem következett be.
A pártban a botrányok április végétől éleződtek ki. Az ellentétek mögött az állt, hogy Endrésik Zsolt, a párt borsodi elnöke kiszorította a megyéből Szegedi Csanádot, aki ennek ellenére szerette volna, ha befolyása megmaradna a Jobbik fellegvárában. Erre való reakcióként a Jobbikból kizárták Endrésiket, amely a megyei szervezet összeomlását hozta, mivel rengeteg helyi csoport fejezte be működését. A konfliktus megmutatkozott a választási eredményekben is, mivel a párt egy miskolci időközi voksoláson csak 15,5 százalékot ért el.
Visszaáramlás
Akkor a választási eredmények kapcsán borsodi fideszes képviselők arra hívták föl az mno.hu figyelmét, hogy megkezdődött a Jobbik táborában lévő szocialista szavazók visszaáramlása korábbi pártjukhoz, ami természetesen feszültséget okoz a radikális párt vezetésében. A politikusok szerint a Jobbik megyei híveinek jelentős része korábban az MSZP-t erősítette, és a pártnak egyelőre nincsen válasza arra, hogyan tudná ezeket a szavazókat megtartani.
A másik április botrányt Baráth Zsolt felszólalása okozta, amely a tiszaeszlári vérvádról szólt, valamint Mirkóczki Ádám javaslata, miszerint módosítsák a büntető törvénykönyvet (Btk.), a szabálysértési törvényt, a média- és a reklámtörvényt, hogy betiltható, illetve büntethető legyen „a szexuális devianciák népszerűsítése”.
Szegedi kiszorult
A pártban májusban tartottak tisztújító kongresszust, ahol megpróbálták elsimítani a belső feszültségeket, de ez eléggé felemásan sikerült. Bár Vonát óriási többséggel választották elnöknek, az elnökségbe nem került be Szegedi. Vona szerint a pillanatnyi forma döntött, és az is biztosan szerepet játszott Szegedi megítélésében, hogy európai parlamenti képviselőként kevesebbet szerepelt a hazai nyilvánosság előtt.
A pártban ezt követően nem ültek el a viharok, mivel kiderült, hogy Szegedi eltitkolta zsidó származását. Minderről Endrésik számolt be, aki levéltárakban kutatott Szegedi családfája után, és azt mondta: nemcsak az EP-képviselő, hanem a párt vezetése is közel másfél éve tud Szegedi zsidó felmenőiről. Szegedi ellenben azt állította, csak a botrány kirobbanása után szerzett tudomást származásáról.
„Végighazudta az elmúlt másfél-két évet”
Mindezt tetézte, hogy a Kettős Mérce elnevezésű blog egy olyan hangfelvételt publikált, amelyen állítólag Szegedi egy Ambrus Zoltán nevű férfival a jobbikos politikus felmenőiről beszélget még 2010-ben. A blog szerint a hangfelvételen Szegedi azt állítja, hogy előnyöket tudna biztosítani Ambrusnak európai parlamenti források segítségével, amelyekből „teljesen legálisan” tudna neki juttatásokat biztosítani, feltehetően azért cserébe, hogy Ambrus az információit ne hozza nyilvánosságra.
