Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő többek között arra volt kíváncsi, hogy a minisztérium mikorra tervezi annak a felsőoktatási finanszírozási rendszernek a bevezetését, amelyben „minden diák maga állja a tanulási költségét”. A képviselő azt is firtatta, hogy az említett cél eléréséhez milyen döntéseket és intézkedéseket tervez az oktatási államtitkárság még idén.
Hosszú távú modell
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett válaszában kiemelte: a cél egy hosszú távon is fenntartható modell kiépítése, amely nem igényli a folyamatos újrafinanszírozást, és közvetve nem lehetetleníti el a rendszer egészét az államadósság újbóli növelésével. Ez nem azonos a forráskivonással – rögzítette a tárca vezetője.
A miniszterelnök néhány év alatt úgy alakítaná át a felsőoktatás rendszerét, hogy abban minden diák maga tudja állni a tanulási költségét.
Orbán Viktor arra számít, hogy öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd haza azok a fiatalok, akik külföldre mentek.
Nemrégiben a felsőoktatás aktuális kérdéseiről egyeztetett Orbán Viktor és a Magyar Rektori Konferencia elnöksége.
A felsőoktatási intézmények vezetői azt indítványozták a kormánynál, hogy terjesszék ki a Diákhitel2-t – írta a Magyar Nemzet. A lap arról is írt: hatalmas üzlet a magyar felsőoktatási intézményeknek a külföldi hallgatók oktatása, a hazánkba érkezők tandíjai ugyanis évi sok milliárd forintos bevételt jelentenek az intézményeknek, amivel kedvük szerint gazdálkodnak, és adózniuk sem kell utána.
Kifejtette, az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban vázolt célmodell eléréséhez a feltételeket folyamatosan, minél előbb meg kell teremteni, és ezt követően lehet teljes mértékben átállni az önfinanszírozó felsőoktatási rendszerre. Ennek a feltételrendszernek az alapjait a szeptember 1-jétől hatályos, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint készülő finanszírozási szabályozás fekteti le.
A felsőoktatás új finanszírozási mechanizmusát a fokozatosság elvét szem előtt tartva, az intézményrendszer rugalmasságát megőrizve, felmenő rendszerben vezetik be – jelezte a miniszter, hozzátéve: így a jelenlegi normatív finanszírozási rendszer még sokáig a rendszer része marad.
Ne legyen korlátozás a felsőoktatásban
Balog Zoltán azt írta: a kormány határozott álláspontja, hogy a felsőoktatást mindenki számára elérhetővé tegye, s így aki akar, élhessen is a lehetőséggel, ebben anyagi megfontolások ne korlátozzák. Éppen ezért alakította ki a kormány a Diákhitel1 és a Diákhitel2 konstrukciót.
Maruzsa Zoltán új felsőoktatási helyettes államtitkár a héten az MTI-vel azt közölte, hogy az ősz folyamán elkészül a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átfogó szabályozása. A helyettes államtitkár – aki szeptember 15-étől tölti be posztját – kiemelte: elengedhetetlen a felsőoktatási intézményrendszer bevételeinek növelése, gazdálkodása önfenntartó képességének és átláthatóságának erősítése. Kiemelte, hogy a felsőoktatás költségvetési finanszírozását a közpénzek hatékony felhasználásának, a nemzetgazdaságilag értelmezhető társadalmi haszon biztosításának igényével tervezi a kormány. Az egész intézményrendszernek a minőség, a teljesítmény és a fejlesztések, valamint a hatékonyság jegyében kell működnie – rögzítette.
