Kolláth György MSZP-közeli alkotmányjogász a Népszabadság hasábjain ismételten az új választási rendszerről fejtette ki a véleményét. Mint ismert Kolláth még augusztus 29-én a szocialisták szegedi szervezetében úgy nyilatkozott, hogy a választási rendszer átalakítása során eljöhet az a helyzet, hogy a demokratikus ellenzéknek meg kell fontolnia a választástól való távolmaradás lehetőségét.
Akkor az mno.hu-nak nyilatkozó Lánczi Tamás úgy vélekedett, nem sok politikai racionalitása van annak, hogy az MSZP a választások esetleges bojkottjával fenyegetőzik. A Századvég elemzője szerint egy demokratikus rendszerben nincsen zsarolási potenciálja annak, ha egy parlamenti alakulat nem indul a választáson. A tiltakozásnak sokféle formája lehet, de ilyennel általában csak olyan országokban próbálkoznak, ahol nem érvényesülnek az alapvető parlamentáris jogok.
Nem sérült az egyenlőség
A balliberális médiumokban gyakori vendég alkotmányjogász mostani írásában továbbra sem tartja eleve elvetendő dolognak a bojkott ötletét, de eszmefuttatását olyan kijelentésekkel támasztja alá, amelyek teljes mértékben nem fedik a valóságot. Elsőként leszögezi, hogy a leendő választások „egyenlőség kritériuma (már)is sérült a választókerületek megállapításával”.
Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy a GeoX Kft. kutatása szerint sikeresnek tekinthető a lakosság egyenlőbb elosztása az új választási rendszerben, amelyben a 2010-es teljes népességre vonatkozó adatokat dolgozták föl. Míg a 176 egyéni körzetes rendszerben háromszoros különbség volt a népességszámot tekintve a legnagyobb és a legkisebb körzet között, addig most másfélszeresére csökkent ez a differencia.
Nem számolt
Hasonlóan vélekedett Kóczy Á. László, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa is, aki szerint a választókerületek új kiosztása meglepően jó lett az új szisztémában, de Budapesttől érdemes lenne egy körzetet elvenni, amit Csongrádnak kéne adni.
Kolláth úgy látszik vagy nem olvasta az idézett szerzők tanulmányát, vagy pedig szándékosan felejtkezett el róluk. Úgy tűnik, az alkotmányjogász a Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás Alapítvány torzításokkal teli elemzését tekinti mérvadónak, így nem csoda, ha a konkrét számokat nem veszi figyelembe.
Mindent kétségbe vont?
Mindezeknél sokkal érdekesebb a következő kijelentése: „Időközi választások jelzik, hogy a közterületi kamerázás, a barát-ellenség listák naprakészsége, az ajtóról ajtóra történő vegzálás, a helyi közélet félelemmel való megterhelése, a retorzió kilátásba helyezése és a választási trükkök, visszásságok eltűrése de facto árt a jogi szisztéma normális működésének, ellenben erősíti azt az 50-55 százaléknyi többséget, amely nem tud, nem kíván, nem mer választani.”
Az alkotmányjogász ezzel megkérdőjelezi az eltelt időszak összes időközi választásának a hitelességét, ami persze érthető, mivel ezeken a szocialistáknak nem sok babér termett, legutóbb éppen Hódmezővásárhelyen szaladtak bele egy súlyos pofonba. Másrészt több olyan időközi választás volt az elmúlt fél évben, ahol egyébként 70 százalék fölötti volt a részvétel, így az 50-55 százalékos többségre való hivatkozása sem igaz a szerzőnek.
Kolláth, úgy tűnik, nem szentelt elég figyelmet a téma tanulmányozásának, mielőtt tollat ragadott, valószínűleg a korábban megjelent felületes írásokra hagyatkozott véleményének megfogalmazásakor. A balliberális alkotmányjogász teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a világos tényeket, és így csupán beállt abba a sorba, amely hibás érvek alapján támadja a még életbe sem lépett rendszert.
