Lázár: Nem fenyegeti veszély a magyar állampolgárokat

Magyarország az unió biztonságos országai közé tartozik, nincs kitéve terrorveszélynek, nem fenyegeti az állampolgárokat külföldről érdemi veszély.

Az Információs Hivatalt (IH), azaz a polgári hírszerző szolgálatot szeptembertől felügyelő Lázár János államtitkár testületi meghallgatásán arról beszélt, a szervezetet soha nem érte az a vád, hogy politikai megrendeléseket teljesített volna, az IH az elmúlt 22 évben távol tudta magát tartani a „politikai cselszövések világától”.

Még nem jött el az ideje Lázár szerint

Közölte azt is, szerinte a nemzetbiztonsági törvény módosításának nem jött el az ideje, az erre való törekvések legitimek ugyan, de nem kiforrottak. Fontosnak tartja ugyanakkor a belső ellenőrzés megerősítését – jelezte Lázár János. Kérdésre ugyanakkor arról beszélt, hogy szakmai álláspontja szerint az IH-nak saját belső ellenőrzési rendszerre van szüksége.     

Az IH felügyeleti helyéről a jelenlegi rendszerben azt mondta, az teljes egészében megegyezik a német modellel, azzal, hogy a polgári hírszerzés mellett a katonai hírszerzést is a kancellári hivatal felügyeli. Elmondta, az ország pénzügyi függetlenségének a biztosítása különleges figyelmet, fokozott munkamennyiséget jelent a jövőben is az IH számára. Jelezte, ezért javaslatot tesz arra, hogy az IH a szükséges pénzügyi eszközöket „az új típusú feladatokhoz” megkapja.

Mi az az Információs Hivatal?

Lázár János augusztus 31-én azt közölte, hogy Pásztor István dandártábornokot kívánja kinevezni az Információs Hivatal főigazgatójának Orbán Viktor. A hatályos törvény szerint Magyarországnak négy nemzetbiztonsági szolgálata van: az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.

Az IH polgári hírszerző szolgálat, amely elsődlegesen az országhatáron kívül tevékenykedik. Általános rendeltetése, hogy a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével segítse elő a magyar nemzeti érdekek érvényesülését, működjön közre Magyarország függetlenségének biztosításában és törvényes rendjének védelmében.

A komolyabb teljesítményhez több pénz kell majd

Utalt arra, hogy az IH költségvetése 7,5-8 milliárd forint között mozgott az elmúlt években. Ez szavai szerint a jelenlegi tevékenységet fedezi, de ha magasabb színvonalú munkát és komolyabb teljesítményt várnak el a szervezettől, akkor ahhoz több pénzre lesz szükség. Hozzátette: magasan képzett munkaerőre van szükség, és technikai-technológiai fejlesztés is szükséges.

Elmondta azt is, az IH kiemelt feladatai között szerepel az ország energiabiztonságára való különleges odafigyelés. Ezzel összefüggésben Magyarország egyik legsúlyosabb kérdésének mondta, hogy 2015-ben lejár az ország gázbeszerzési szerződése.     

Lázár János fontos kérdésnek mondta még az IH nemzetstratégiai feladatait. Közölte, a kettős állampolgárság bevezetése komoly feladatot és felelősséget jelent a nemzetbiztonsági szolgálatok számára, hiszen magyar állampolgárok érdekeit kell a határon túl védeni, a környező országokkal való partneri viszony tiszteletben tartása, megtartása és építése mellett.

Komoly felelősséget jelent

Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2014-re várhatóan (a jelenlegi 320 ezerről) 500 ezerre nő a Kárpát-medencében a határon túl élő magyar állampolgárok száma, és ez komoly többletfeladatot és felelősséget ró az IH-ra. Az államtitkár szerint egy olyan választási eljárási rendszert kell kialakítani, ami a legkisebb kockázatot jelenti majd a határon túli magyar állampolgároknak, ezért szavai szerint a feliratkozás ebben a körben elkerülhetetlen, ahogy a levélben szavazás intézménye is.

Képviselői kérdésekre kitért az azeri kiadatási ügyre, illetve annak visszhangjára is. Megismételte a kormány korábbi álláspontját, és utalt arra is, hogy a 2004-ben történt brutális gyilkosság óta a mindenkori azeri kormány folyamatosan kérte Magyarországtól az azeri katona kiadatását, így a jelenlegi kormánytól is. Lázár János szerint az azeri kiadatásról hozott döntés egyetlen magyar állampolgár számára sem jelentett valós biztonsági kockázatot.     
Úgy fogalmazott, „mi az örményekkel 600 éve élünk együtt itt, a Kárpát-medencében, nem gondolhatja bárki is komolyan, hogy lenne olyan felelős politikus Magyarországon (...), aki a magyarországi (...) vagy a történelmi Magyarország területén élő örmény közösség legitimitását (...) megkérdőjelezte volna, vagy meg akarta őket bármilyen formában is bántani, szó nincs erről”. Az államtitkár ellenzéki képviselőkre utalva ugyanakkor azt is mondta, „örmény jogvédőként fellépni hirtelen olyanoknak, akik az örményekről semmit nem tudnak (...), az minimum politikai akció (...), és nem hiteles”.

Kiderül, hogy miként reagálják majd le Orbán látogatását

Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Grúziába utazik, ahol 300 ezer örmény él. Az államtitkár úgy vélte: kiderül, hogy a kormányfői látogatást az örmény közösség hogyan „reagálja le”.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint Lázár János szavai világossá tették egyebek mellett azt, hogy minden egyes biztonsági és diplomáciai kockázat világos és egyértelmű volt minden kormánytag előtt, és ennek tudatában született meg a döntés. A kérdés szerinte már csak az, hogy mit kapott ezért cserébe Orbán Viktor, de szerinte ez előbb-utóbb úgyis kiderül.