Zavaros és bizonytalan korszak ért véget

A miniszterelnök szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapítása kiválóan példázza a kormányzat államépítési törekvéseit.

Orbán Viktor ezt hétfőn Budapesten, az egyetem tanévnyitó ünnepségén mondta, kifejtve, hogy a XX. század közepére elbukott a nemzeti liberális állam- és nemzetépítési vállalkozás, amelynek helyébe szégyenteljes, embertelen, barbár kísérletek léptek. Világossá vált, hogy faji vagy osztályalapra nem lehet felépíteni egy civilizált, szabad és emberséges államrendet – magyarázta. Ugyanakkor a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete is – minden erőfeszítés ellenére – zavaros maradt, mert „vergődött a posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között” – folytatta.

Zavaros és bizonytalan

Az eredmény egy zavaros és bizonytalan korszak lett: „zavaros és bizonytalan államrend és politikai rendszer a maga kiszámíthatatlan jogrendjével, láthatatlan alkotmányával, az európai gazdasági válság teher- és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországgal” – jellemezte a kormányfő a rendszerváltás utáni húsz évet.

Véleménye szerint ez a magyarázat arra a nehezen érthető tényre, hogy 22 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta ahhoz, hogy létrejöjjön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahol egységes rendszerben képzik a közszolgálat legfontosabb területeire a szakembereket. Beszédében sürgette egyúttal, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, rugalmas életpályamodellt teremtsenek, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul. „Azt akarjuk, hogy az új egyetem a hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett” – mondta a miniszterelnök, a hallgatókhoz szólva pedig úgy fogalmazott: az ő odaadásuk, szorgalmuk, tisztességük és tudásuk nélkül az új magyar államszervezet csupán egy „üzemanyag nélküli gépezet, vérkeringés nélküli test”.

Kétmilliárdos átcsoportosítás

A közszolgálati egyetem január 1-jével a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar átalakulásával jött létre. Jelenleg három helyen működik Budapesten: a központ, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar a Hungária körúton, a Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus területén helyezkedik el, a rendőrtiszti képzés a XII. kerületi Farkasvölgyi úton zajlik, a Közigazgatás-tudományi Kar pedig a XI. kerületi Ménesi úton van. A kormány döntése alapján azonban az egyetem nagy részét – a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar kivételével – a jövőben az egykori Ludovika-campuson, a XIX. században és a XX. század első felében működő katonai felsőoktatási intézmény ma nagyrészt üres, elhagyatott területén, az Orczy park környékén helyezik majd el. Az átköltöztetés első ütemét a 2012 és 2015 közötti időszakra határozta meg a kabinet, az új campus építése és elfoglalása így szakaszos lesz. Az összesen 24 milliárd forintos beruházás költségeinek nagy részét az Európai Unió operatív programjaiból kívánják előteremteni.

Megvan a kivezető út

Orbán Viktor úgy vélte, a kormány megfeszített tempójú, új alkotmányos és államrendet kialakító munkájának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa. „Hezitálás és elodázás helyett megtaláltuk a saját kivezető utunkat: mi, magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat , és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni” – sorolta, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan alapokat akar lerakni, amelyek hosszú távra biztosítják a szabad élet és a tisztességes megélhetés feltételeit a kárpát-medencei magyarságnak.

Az egyik legnagyobb beruházás

Az Orczy parkban lévő egykori Ludovika Akadémia épületénél – az NKE leendő campusánál – elmondott beszédében a miniszterelnök kitért arra is, hogy a majdani új campusszal nem pusztán egy oktatási intézmény létrehozásáról van szó, hanem a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb városfejlesztési beruházásáról is, amely egyaránt hasznos az országnak, Budapestnek és Józsefvárosnak. Mint mondta, a főváros utoljára 1998–2002 között – az első Orbán-kormány idején – kezdett hasonló vállalkozásba: akkor hozták létre például a Millenárist, a Nemzeti Színházat, és kezdték építeni a Művészetek Palotáját.

„A felívelő évek után azonban a főváros olyan lett, mint egy elhanyagolt kert, ahol egymást érik a vakondtúrások, márpedig Magyarország megújulása aligha lehet sikeres a főváros megújulása nélkül. Ezért komoly és figyelemre méltó tény, hogy Magyarországnak immár ismét van elég ereje ahhoz, hogy folytassa Budapest fejlesztését” – fejtette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Józsefvárosban egy egész városrész fellendítésére vállalkoznak, a kerületben lévő, újjászülető Orczy park pedig a látogatók szélesebb köre előtt is megnyílik majd.

Több mint egy esemény

Patyi András rektor beszédében azt mondta, ez az évnyitó több mint egy esemény, hiszen az egyetem első önálló tanévét nyitják most meg. A mai nap jelképes egyetemi honfoglalás – fogalmazott, hozzátéve, hogy az a katonatiszti bajtársi szellem, amely a ludovikásokat jellemezte, minden oktatót, hallgatót áthat majd.

A tanévnyitón – amelyen több kormánytag és állami vezető is részt vett – a hőség miatt tucat számra lettek rosszul a hallgatók, akiket a mentőszolgálat munkatársai a helyszínen elláttak.